Az utolsó mondatod mondanivalóját én már többször megfogalmaztam, mert valóban nem sokat érnek sem a klimatológiai leírások, sem a térképek, sõt, az elõrejelzések is borzalmasan gyengék és sztereotípiákkal fertõzöttek voltak évtizedeken keresztül.
A napfényt nem tudják megmérni rendesen, a hõmérséklet mérése is káoszról árulkodik, de véleményem szerint nem is magával a méréssel van a legnagyobb baj, sokkal inkább az adatok kezelésével, feldolgozásával.
A völgyekbõl, dombtetõkrõl, hõszennyezett mérõpontokról beérkezõ adatokat egy kalap alá véve kezelni, ezekbõl következtetéseket levonni, klímaleírásokat szerkeszteni, térképeket rajzolni....az egész arra emlékeztet, mintha óvodás gyerekek saját szórakozásukra írogatnának, rajzolgatnának valamit.
Persze az is döbbenet, amikor telepíteni akarnak egy állomást egy térségben, kinéznek egy dombtetõt, hogy oda kéne tenni, de aztán kiderül, hogy vagy épp nincs áram vagy telefon vagy a biztonsági feltételeknek nem felel meg, és végül leviszik a dombtetõ helyett a völgybe, és oda telepítik. Mintha mindegy lenne.
Márpedig, ahogy már többször leírtam: "a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "
Szóval ebben a formában a gazdaság részére felhasználhatatlanok a klimatológia eredményei. Mivel az elmúlt 6-7 évben beleástam magam rendesen, millió példám van, sajnos megvannak az okai, amiért ilyen a meteorológia "tudománya".
Pedig könnyedén lehetne a gazdaság számára hasznos, lehetne kielégítõen pontos, csak sajnos az elmúlt 50-100 évben nem nagyon voltak visszajelzések, amik arra sarkallták volna a meteorológusokat és klimatológusokat, hogy egyrészt mást, másrészt ennél többet és hasznavehetõbbet produkáljanak.
Az építõiparban ha nem jól csinálnak meg egy házat, az összedõl és emberek halnak meg, börtönbe megy a tervezõ vagy a kivitelezõ, ha az orvos hibázik akkor meghal a beteg, tehát vannak visszajelzések arról, hogy jó munkát végeznek vagy sem, így tudnak fejlõdni.
Amíg nem voltak az omsz felé visszajelzések, addig úgy gondolták, minden rendben van.
Aztán persze lehet, még mindig úgy gondolják, de aki egy kicsit beleássa magát, annak nyilvánvalóvá válik, hogy nem így van.
Csak az a baj, hogy ezen Te elgondolkodsz, Télember is meg én is, csak évtizedeken át senki sem gondolkodott el rajta, csupán a napi rutin szerint végezték a munkájukat, és a részben saját maguk által kreált sztereotípiák bûvöletében klimatologizáltak.
A meteorológiai társalgóban valaki megjegyezte a minap, hogy mint ahogy a kõmûvesek, az ácsok vagy épp a hentesek között is vannak jobb vagy rosszabb szakemberek, a meteorológusok és klimatológusok között is.
A most fiatal meteorológusok egy idõ múlva talán vezetõ beosztásba kerülve tehetnek azért, hogy olyan döntéseket hozzanak, amik alapján más, valós és gyakorlati alapokra helyezzék ezt a tudományt. Ami véleményem szerint még megannyi titkot rejt magában.
Több meteorológus végzettségû szakember, országos hírnevû klimatológus olvasta például az évekkel ezelõtt megírt tanulmányomat, és sokan közülük elismerõen nyilatkoztak róla, és korrekten bevallották, hogy számukra is újszerûek a benne feltárt összefüggések.
Ez engem nagyon megerõsített abban, amit sokszor kifejtettem, azaz alapvetõ szemléletváltásra van szükség.