Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Újabb kiegészítés
Az sem mindegy, hogy melyik szinten történik a melegadvekció. Ha pl. inkább csak az alacsonyabb szinteken (pl. 850 hPa) és közben a magasabb szinteken (pl. 500 hPa) nincs advekcio, akkor ezáltal nõ a különbség a két szint között => labilisabbá válik a légréteg.
Míg ha pl. 500 hPa-on melegszik, felszínközelben nem, azzal csökken a vertikális hõmérséklet különbség => stabilizálódás
Sõt, lehet minden szinten is melegadvekció, de eltérõ mértékkel, ez is eltérõ hatású lehet....
Az sem mindegy, hogy melyik szinten történik a melegadvekció. Ha pl. inkább csak az alacsonyabb szinteken (pl. 850 hPa) és közben a magasabb szinteken (pl. 500 hPa) nincs advekcio, akkor ezáltal nõ a különbség a két szint között => labilisabbá válik a légréteg.
Míg ha pl. 500 hPa-on melegszik, felszínközelben nem, azzal csökken a vertikális hõmérséklet különbség => stabilizálódás
Sõt, lehet minden szinten is melegadvekció, de eltérõ mértékkel, ez is eltérõ hatású lehet....