Elsõ lépésben elvileg melegítene egy ilyen réteg, hiszen fekete, így a beérkezõ sugárzást hatékonyabban nyeli el, mint a felszín. (Ismert, hogy az ellenkezõ véglet a fehér hótakaró, ami a sugárzás nagyon nagy részét visszaveri.) Igen ám, de ha a szennyezett réteg megvastagszik (és ha a Napot eltakarja, akkor ez már megtörtént), akkor ez az elnyelõdés valahol a magasabb légrétegekben fog lejátszódni, a felszínen pedig valóban hidegebb lesz az árnyékolás miatt.

Alapvetõ fizikai akadályát nem látom ennek a forgatókönyvnek: a légkörbe kerülõ hatalmas mennyiségû por és az ezzel járó sötétség+lehülés a földtörténet több nagy kihalási eseményében szerepet játszott. Persze ott vulkánkitörések vagy meteoritbecsapódás volt a kiváltó ok, és fontos, hogy azok GLOBÁLIS események voltak. A légkör átkeveredése miatt LOKÁLISAN (pl. egy város vagy egy ország felett) nehezen durvulhatna el így a helyzet Amennyire eldurvulhat, arra kínai nagyvárosokban "szép" példákat láthatunk, de azért nappal ott is világos van. Az egész Föld "elsötétítéséhez" viszont szerintem a világ összes szene is kevés lenne. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szén elégetésének terméke alapvetõen a színtelen, szagtalan szén-dioxid. A fekete korom csak a tökéletlen (oxigénhiányos) égés, ill. a kõszénben levõ egyéb anyagok miatt keletkezik, tehát fejlett technológiával jócskán csökkenthetõ a mennyisége, ami mégis létrejön, az pedig kiszûrhetõ. A széntüzelésû visontai erõmû környezetében sem tapasztal az ember semmi különöset, legfeljebb szép gomolyfelhõket a meleg levegõ feláramlását beindító kémények fölött.