A légkörben nem egy magassági szintet szokás kijelölni, s arra vonatkoztatva megnézni a nyomáseloszlást (mint ahogy ezt a tengerszintre vonatkozóan tesszük, ahol a 0 m-es magassági szintet vesszük), hanem egy nyomásszintet veszünk (pl. 925, 850, 700, 500, 300 hPa, stb), s ennek tekintjük a magasságát a különbözö pontokban. Ezzel ugyanúgy kijelölhetöek a ciklonok, s anticiklonok az adott nyomásszinten, mint ahogy a talajon.

Itt a nagyobb magasságú területek az "anticiklonok" (de ezeket itt ált. gerinceknek nevezzük, utalva arra, hogy gyakran nem "zártak", mint a felszíni anticiklonok), illetve az alacsonyabb magasságú területek a "ciklonok" (ezek neve itt ált. teknö, de ha zárt izovonalakkal rendelkeznek, akkor magassági ciklon).

A mértékegységet Nano leírta. A gpm jó közelítéssel méternek vehetö.

Itt pl: Link fehérek a talajizobárok, sárga-pirosak azok a területek, ahol az 500 hPa-os szint magasabban van, zöldek, ahol alacsonyabban van, s fekete kontúrral az 552 dekaméteres (=5520 gpm ~ 5520 m) izovonal (izohipsza), ami általában jól elvásztja a teknöket (~ciklon) a gerincektöl (~anticiklon) ezen a nyomásszinten.