A kérdésed (ti., hogy eshet-e hó pozitív hõmérsékletû tengervíz mellett, a parton) érdekes, de ebben a formában számomra értelmezhetetlen. Tudnunk kellene ugyanis, pontosan hol is van ez a tengerparti város,és milyen makrocirkuláció hat arra a vidékre. Hogy hó hull-e, vagy az esõ esik, különben sem a 2 m-en mért hõmérséklettõl függ, hanem a magasabb légrétegek hõmérsékletétõl, illetõleg a levegõ vertikális hõprofiljától. Ebbõl kiindulva elmondhatjuk, hogy havazás azokon a földrajzi szélességeken lehet, ahol negatív T850 értékek egyáltalán elõfordulhatnak. Kellõen sok makroszinoptikai térképet átnézve ez nagy vonalakban látható is. A tenger jelenléte annyiban befolyásolja a dolgot, hogy ha a hideglevegõ hosszú utat tesz meg langyos vizek felett (ez fõképp az Atlanti-óceán esetében szokott elõfordulni), akkor alsó rétegeit a víz felmelegíti, ezért ezekben a rétegekben a hópelyhek megolvadnak - vaskosan negatív T850 mellett is esõ esik. Ezért például Európa atlanti partjain a havazás még északon is viszonylag ritka, az ibériai tengerparton nagyon ritka.
Egészen más a helyzet abban az esetben, ha a tengerparti város valahol a Mediterráneum keleti részén -pl- az Adria mellett- fekszik. Itt egyrészt kisebb a melegítõ vízfelszín, másrészt északkeletrõl, az eurázsiai kontinens felõl viszonylag gyakran érkezhet hideg légtömeg, melynek alsó rétegei is fagyosak (lábas hideg) Ebbõl kifolyólag -teszem azt- Rijekában, Isztambulban, de még Velencében is simán havazik a tengerparton, természetesen pozitív vízhõmérséklet mellett. A megmaradás más lapra tartozik. Azt én is megnézném, ahogy ezeken a helyeken a hótakaró szélét nyaldossák a tenger hullámai. Ilyen valószínûleg tényleg nemigen fordul elõ (esetleg a horvát tengerpart északi részén, üvöltõ bóra mellett?)
A meleg tengervíz a part közvetlen környezetében mikroklímát csinál, itt nyilván kuriózum számba megy a megmaradó hó.