Aki tapasztalt, ismeri a légkör sajátosságait, képben van az adott idõjárási helyzettel, az úgy észleli be a felhõzetet, ahogy az az égen (feltehetõleg) jelen van. A feltehetõleget nem véletlen írtam. Példával bemutatva jobban megérted. Képzelj el egy szépen fejlett felvonuló Cs-t, ami nem szakadozott, nem olyan mint az ementáli sajt és mondjuk az észleléskor az égbolton 6 oktában van jelen. Viszont alá beszorulva látsz még mondjuk 2 okta Cu humot, ami ugyebár itt-ott kitakarja a felette lévõ Cs-t, de annak a homogenitásából arra a következtetésre jutsz, hogy a nem látható részen is ott van a Cs makulátlanul. Az egyszerûség kedvéért a 6 okta Cs mellett az égbolt maradék 2 oktája felhõktõl mentes, tehát az összfelhõzet 6 okta, de ez 8 oktányi észlelt felhõbõl jön össze, mindössze annyi a turpisság, hogy ez 6 oktányi területen helyezkedik el.
Ennél (jóval) cifrább helyzetek is vannak/lehetnek, ahol a pontos felhõzet észlelését (magasabb szintek nem, vagy alig látszanak) csak igazán tapasztalt emberek adják meg. Az aktuális idõjárási helyzetben lehet olyan is, hogy a magas vagy középszintû felhõt ugyan nem látod, de annak "kutya kötelessége" ott lennie, mert abban a fajta idõjárásban mindig ott van, "csupán" nem látod. Errõl korábban a vizsgázott észlelõk már diskuráltak (talán Kosakiss és Celsius, vagy Antibulvár, már nem emlékszem). Ezekre a helyzetekre nem tudom, hogy mi az elfogadott észlelési módszer, van-e szokás, vagy az adott emberre van bízva, hogy beészleli-e, amit nem lát, de tudja, hogy ott van.
Kicsit elkalandoztam, ez már olyan szintû rutint követel, amit nagyon kevesen tudnak itt felmutatni és legtöbbünknek nincs is szüksége ilyen "próbálkozásra" mert könnyen rosszabb észlelést adhatunk le, mintha csak azt észlelnénk be amit biztosan látunk. Ezt nyilván senki sem akarja.
De úgy gondolom, hogy egy összefüggõ As alatti 2 okta gomolyt bátran megadhatsz úgy, ahogy fent a példában leírtam. nevet