Két régebbi hozzászólásból összeollózom neked a lényeget:
Amíg a talaj felszínének legalább a felét hó borítja, annak magasságát minden nap meg kell mérni, tekintet nélkül arra, hogy a hó mikor esett. Mindig a talajon fekvõ összes hó (és esetleg jég) együttes magasságát észleljük. Ha a hó és jég már a talaj felületének kevesebb, mint felét borítja, akkor hófoltról beszélünk, aminek a magasságát nem kell megmérni, de persze a megjegyzéshez jó, ha odaírod.
A hó magasságát úgy mérd meg, hogy mintavételezd az egész területet (lehetõleg minél jobban), majd a mért értékeket átlagold, eddig még gondolom ismerõs. A "turpisság" ott jön be, hogy a végsõ értéknél figyelembe kell venni a már hómentes felszínt is (ugye 0 cm-ként). Tehát egy példa szerint, ha a talaj 75%-át hó borítja és ezeknek a havas felszíneknek az átlagos vastagsága mondjuk 3 cm, akkor a 25% hómentes területet is hozzászámolva kicsivel több, mint 2 cm-t kapsz (0,75 X 3 = 2,25), azaz a rubrikába 2-t írj be.
A konkrét kérdésedre, hát... amikor már 50% alá esik a hóborítottság akkor nem mérjük ugye tovább, de így is lehetnek a kupacok (nem a mesterségesen összehordott dombokra gondolok laza) több cm magasak. Amikor jön rá akár fél-1 cm összefüggõ hóréteg, akkor a mérést (a fentiek szerint eljárva) újra megkezdjük és bizony a "hókupacokban" is mérünk, hiszen a mintavételezésnek az is a része, ilyenkor elõfordulhat, hogy kicsit nagyobb számot kapsz a végén, mintha hófoltok nélküli talajra hullott volna le az újabb adag. De a "semmibõl" nem lesz hirtelen 8 cm havad a naplóban (hacsak nem valami brutális hófúvásból megmaradó hófalad nincs a területen), csak mondjuk 3 cm (tegyük fel 30%-nyi hófolt kupacainak új, azaz a frissel felgyarapodott átlagos magassága 5 cm és a hófoltok nélküli részre 2 cm hó jutott) a hófoltok nélküli elméleti 2 cm helyett.
Remélem érthetõen fogalmaztam... szegyenlos