Te most viccelsz?
Olivér kérdése az volt, hogy a szegedi és a kikindai szélsebesség adat közti különbség lehet-e a két állomás eltérõ (külterület-belterület) környezete miatt?!
A hõmérsékletre is vonatkozik, de akkor nem a városban kellene mérni, hanem a nappaliban, mivel ott lakunk, nem kint az udvaron.
A városban mért hõmérsékletek valóban fontosak, mivel ott élünk, csak ha Sopron, Gyõr, Tatabánya, Budapest, Salgótarján, Ózd, Miskolc és Záhony állomásait betesszük a polgármesteri hivatal ablaka elé, és 1-2 fokkal magasabb közepet mérnek, mint a többi állomás, akkor ne könyveljük el az északi országrészt melegebbnek.
Vagy fordítva, mint ahogy történt, Pécsen és Szegeden sokáig mértek belvárosban, ki is jött hogy mennyivel melegebb ott a klíma, külön izotermavonalakat is kaptak az érintett vidékek Link
Itt is a térképen legmelegebb Szeged és Budapest Link , 2014-es tavasz középhõmérséklete.
A városi méréseket egyáltalán nem lenne szabad országos klímalírások, térképek szerkesztésekor felhasználni, mivel nem természetes, hanem mesterséges légköri viszonyokat képeznek le.
Például vegyük a mostani esetet, Pécsen a városban 5 fok volt, körbe meg mindenhol 1-2.
Egy 170 000-es, speciális fekvésû város hótakarós napjait hasonlítani például Szentgotthárdéhoz, ahogy egy 310 méter magas pontos egy fenyveserdõ közepében mérnek?
Pécsen a mérések alacsonyabb tszf. magasságban voltak, város, déli oldal, kevesebb is esett, elõbb is olvadt, mint a fenyvesben.
És így tovább a napfény, szél és egyéb adatoknál is a környezet és a fekvés sokkal jobban befolyásoló tényezõ, mint azt korábban gondolták.