Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését.
Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk alja magasabban van, még ha árnyékoló szürke felhõ borít 7-8 oktát akkor is.
Azt hinné az ember, hogy ha a kifagyást okozó légréteg (ahol a bárányfelhõk lapos, tükrözõ alja tszf. elhelyezkedik) alacsonyan van, akkor adott páratartalom kisebb légoszlopba szorul össze, és a kifagyott (szép fehér) felhõtorony pedig, miután a belsõ hõkavargást lejátszotta, elõbb-utóbb esõ formájában mégiscsak a földre jut.

És ha pedig a felhõk alja magasan van, mert a magasban meleg van, akkor
1.) esetleg elpárolog az esõ, mire földre érne,
2.) ugyanaz a vízmennyiség nagyobb térfogatban oszlik szét, és talán ki se csapódik,
3.) az árnyék hiánya miatt még a talaj is jobban melegszik, és esetleg a magasban még melegebb lesz...

kérem szépen, segítsetek, hogy megértsem, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
tisztelettel, Márta