Itt a Hellmann-rendszerû csapadékmérõvel jövök, talán így könnyebb megérteni. Ugye mint tudjuk ez a hivatalos csapadékmérõ, ezzel lehet "pontosan" mérni. Hogy miért is tettem idézõjelbe a pontosan szót? Ha az edény felülete nyári napsütés során felmelegszik (gondolok 35-36°C-ra 2 méteren) akkor mikor beleér a felforrósodott edénybe a csapadék "eleje" természetesen már veszteséggel indul, mert elpárolog. Na de ez nem jelentõs, meglátásaim szerint maximum egy-két tized mm lehet.

Hogy felhõknél így van-e arra a válaszom nem. Persze én itt csak a folyamatokra gondolok, de ha van köztünk egy légkörfizikus és megcáfol engem nem fogok megharagudni. nevet

A felhõk alapja függ az észlelõhely elhelyezkedésétõl is. Gondolok itt alföldi, hegyvidéki településekre. Attól is függ, hogy az adott helyen mekkora a páratartalom, harmatpont. (A felhõalap kiszámítását síksági területeken úgy szoktuk számolni, hogy a hõmérsékletbõl elvesszük a harmatpontot és a kapott értéket megszorozzuk 120-al.

A hõmérséklet 0 fokos szintje nem feltétlenül van a fátyolfelhõk magasságában (~15000m). Jégesõk elõrejelzésénél vagy akár havazás elõrejelzésénél is gyakran helyezkedik el a 0 fokos szint 2500-3000 méter között.

Ha valamelyik kérdésre nem válaszoltam az azért van, mert nem nagyon tudom a választ aztán nagy hülyeséget nem szeretnék írni. A helyes válasz megadását meghagyom inkább másnak.

Üdv: Picike.