Globális jelenségek
Vince: a csapadék Mo-on MÁR csökkent az elmúlt 100 évben jó 10%-ot.
A KVVM oldalán a köv. infó van:
"Az októbertõl március végéig lehulló csapadék mennyiségében jellemzõen csökkenõ tendencia mutatható ki. Bár a legutóbbi években megtörni látszik e tendencia, e hosszabb idoszakra jellemzõ éghajlati sajátosságnak az egyik következménye, hogy általában tavasz elejére a termotalaj felsõ szintjei sem töltõdnek fel optimálisan. A téli félév csökkenõ csapadéka nemcsak a felsõ termõréteg nedvességkészletét befolyásolja, hanem a talajvízszint és a 1,5-2 m alatti rétegek közötti szakaszt, ahol az említett okok miatt szintén egyre kevesebb a felhasználható nedvesség. A nyári csapadékösszegek vonatkozásában csak gyengén fedezhetõ fel csökkenõ tendencia, azonban úgy tûnik, hogy az intenzív formában lehullott csapadékok gyakorisága (a felhoszakadások intenzitása) növekszik. Ennek az egyik következménye, hogy ilyenkor a víz nagyobb része folyik el, mint csendes esõ során, másrészt egy átlagos havi csapadékmennyiség akár egy-egy napon (akár néhány óra alatt) is lehullhat és így növekszik a száraz, csapadékmentes idõszakok hossza."
Tehát ugye az áztató esõk (atlanti frontokból származóak:-) helyetti felhõszakadások (melyekbõl volt némi ízelítõ már idén is, ugye) hiába hoznak esetleg mennyiségileg azonos csapadékot, ha annak a hasznosulása nem történik meg.
A KVVM oldalán a köv. infó van:
"Az októbertõl március végéig lehulló csapadék mennyiségében jellemzõen csökkenõ tendencia mutatható ki. Bár a legutóbbi években megtörni látszik e tendencia, e hosszabb idoszakra jellemzõ éghajlati sajátosságnak az egyik következménye, hogy általában tavasz elejére a termotalaj felsõ szintjei sem töltõdnek fel optimálisan. A téli félév csökkenõ csapadéka nemcsak a felsõ termõréteg nedvességkészletét befolyásolja, hanem a talajvízszint és a 1,5-2 m alatti rétegek közötti szakaszt, ahol az említett okok miatt szintén egyre kevesebb a felhasználható nedvesség. A nyári csapadékösszegek vonatkozásában csak gyengén fedezhetõ fel csökkenõ tendencia, azonban úgy tûnik, hogy az intenzív formában lehullott csapadékok gyakorisága (a felhoszakadások intenzitása) növekszik. Ennek az egyik következménye, hogy ilyenkor a víz nagyobb része folyik el, mint csendes esõ során, másrészt egy átlagos havi csapadékmennyiség akár egy-egy napon (akár néhány óra alatt) is lehullhat és így növekszik a száraz, csapadékmentes idõszakok hossza."
Tehát ugye az áztató esõk (atlanti frontokból származóak:-) helyetti felhõszakadások (melyekbõl volt némi ízelítõ már idén is, ugye) hiába hoznak esetleg mennyiségileg azonos csapadékot, ha annak a hasznosulása nem történik meg.