Írásom második bekezdésében említettem, miszerint az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot, közepesen erõs esõt észlelünk. Az eltérés lehet 180 fokos is (As D-rõl, Ns É-ról.) Az As ilyenkor még a melegfronti szektorban hullatja csapadékát, a Ns az alsó szinten érkezik a beszivárgó hideg levegõvel.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.