Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ebben igazad van, 99 %-ban tartom valószínûnek, hogy csak a zábrázolásnál követtek el matematikai hibát, legalább 98 %-ban arról is, hogy ezt nem az OMSZ követte el (import kép). Földhöz verném a hátsómat örömömben, ha ennél komolyabb számítási hibákkal munkám során az alapadataim között nem találkoznék. A gond a matematikai számítási hiba léte, valamint az, hogy az ábrázoló software tesztelésénél, utána pedig használatánál ezt nem vették észre. A gond az, ha egy ilyen ábrázolás miatt "Na ugye, hogy több a piros, mint a kék" felkiáltással néhányak saját kedvenc elméletüket igazolják. Az is gond, hogy sosem lehet tudni, hogy egy ilyen kimenõ adat, vagy az abból származtatott más adat mikor válik meg nem kérdõjelezett input adattá. Az anyag - energia folytonossági számításoknál (pl. a légkör, vagy a víz), ha egy ilyen hibatartalmú kimenet a következõ számítás alapadata, a hibaterjedés csúnya dolgokat tud produkálni, mivel nem egyetlen lokális adatról van szó.
Szerk: kb. 25 éve találkoztam elõször hibás adatok miatti bõdületes kárt okozó "tudományos" számításokkal. Akkor is elég volt egy folytonos felületet elképzelnem ahhoz hogy néhány tucat "kérdõjelet" tegyek fel.
Szerk: kb. 25 éve találkoztam elõször hibás adatok miatti bõdületes kárt okozó "tudományos" számításokkal. Akkor is elég volt egy folytonos felületet elképzelnem ahhoz hogy néhány tucat "kérdõjelet" tegyek fel.