Jóreggelt, felébredtél látom ismét, idõrõl-idõre jössz egy-egy okos gondolattal laza

Nem hiszem, hogy elnézést kell kérned, hiszen ennek a fórumnak a lényege pont a termesztett növényeink meteorológiához való viszonyának elemzése. És Te errõl írtál.

Abban teljesen igazad van, hogy "igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni".
De!
Épp errõl gondolkodtam pár napja, hogy ha módszeresen, rendszeresen figyeled, vizsgálod, hasonlítod az adott növényeket, akkor talán kielégítõen lecsökkenthetõ a faj és fajta, az egyed és a kor okozta különbségekbõl következõ félreértelmezés.
A növények indikátorként való használása részemrõl azért szükséges, mert nincs annyi meteorológiai állomás, ahány domb vagy völgy van.
Növény viszont van bõven.
Rengeteg tapasztalat gyûlt össze bennem az elmúlt 5 év szinte folyamatos, az este 10 és reggel 6 közötti idõszakot kivéve gyakorlatilag teljesen folyamatos megfigyelés közben, nem is tudnám most mind leírni, mennyi rettentõen meglepõ és izgalmas kisebb-nagyobb felfedezést tettem. Amiket talán ismernek is az illetékesek, csak ennek nem tulajdonítanak akkora jelentõséget, mint amekkorát érdemelne az adott dolog.

Ami írsz, hogy ennek a két ciklonnak a teljesen véletlenszerû elhelyezkedése, csapadéka, hõmérsékleti viszonya miatt különbözõ sérülések érték a növényzetet, ez teljesen így van.
Az akácvirágzás éppen ezért szinte összehasonlíthatatlan, mert van, ahol rárohadt a növényekre, van ahol ki tudott nyílni, van ahol visszafogta a virágzást, nem ad teljese képet.
De ezzel együtt ebbõl is levonható 2 következtetés: 1. egetverõ, a klímaleírásokból és klímatérképekbõl következtethetõ eltérés nem volt az országban akácvirágzásban ; 2. adott növények virágzásában, elfagyásában, kikelésében stb. azért nem lehet térségileg általánosítani, mert az egész véletlenszerû lehet egy-egy idõjárási esemény következtében.
Éppen ezért fordulhat elõ az, hogy Olaszország mediterrán vidékein hiába magasabb a téli-tavaszi-nyári és õszi középhõmérséklet, hiába mediterrán vidék, 10 tavaszból nem mind a 10 esetben van elõrébb adott idõpontban a természet. 10-bõl 5-ször ott van elõbb, 2-szer itt, 3-szor pedig azonos fenológiai állapotban van például az aranyvesszõvirágzás. Tehát az esetek felében nem ott virágzik elõbb.
Mindez két külön klímaterület között így zajlik.
A fügére is azt írja a szakirodalom, hogy délen, Dél-Magyarországon sikerrel termeszthetõ.
Ennek ellenére a most elmúlt télen az ország legdélebbi felén, pl. Sellyén nincs egy db ép füge sem, egy Gyõr melletti dombon meg biztosan van.
Aztán lehet, jövõre meg fordítva lesz, mert pont ott esik hó, pont ott derül ki másutt meg nem.
Ilyeneken tud múlni.
Például a kedvencem: Link
Az elmúlt 3 évben minden májusban kirándultam egyet a Lenti-Letenye-Barcs-Sellye-Siklós-Villány-Pécs vonalon.
Mindhárom esetben semmi, ismétlem semmi különbséget nem tapasztaltam a vegetáció fenológiai állapotában a két térség között.
Biztosan tudnék olyan idõpontban menni Siklósra, hogy ott elõbb tart 3 nappal pl. a kajszivirágzás, de aztán az akácvirágzás meg már itt van 3 nappal elõbb, vagy a sorrend fordítva.

Az meg aztán végkép a halálom, amikor azt olvasom szakkönyvekben, hogy pl. a barack egyes országrészekben nem ajánlott, mert alacsony a hõösszeg.
Node!
Ha Szegeden július 20-án érik a barack, egy hûvösebb, alacsonyabb hõösszegû helyen pedig érjen egy héttel, érjen két héttel, sõt, érjen egy hónappal késõbb!
Akkor mivan?
Ugyanúgy termeszthetõ, maximum késõbb érik.
De olyat leírni, hogy az alacsony hõösszeg miatt a kényesebb fajták nem érnek be...õrület!

Ezek tévhitek, valótlan, nem igaz megfigyelések, állítások, illetve a bizonyos különbségeket nem annak tulajdonították, amiknek kellett volna.
1000 és 1 társadalmi, gazdasági és egyéb vonzata van a dolognak, egyszer, ha ráérek, írok róla egy könyvet, bár miután kiadtam a 400 oldalas mûvet, utána jutna eszembe, hogy hoppá, kihagytam belõle még legalább 200 oldalt laza
Írhatnák a hõérzetrõl, a talaj, a magasság összefüggéseirõl, arról, hogy az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését.
Rengeteg helyen és idõben, rengeteg embernél tesztelem a témát folyamatosan, haláli, de egyben borzalmasan szomorú tapasztalataim vannak, köztük szakemberek esetében is. Azt látom, hogy az egész klimatológia értelmezése egy nagy káosz, keverik a szezont a fazonnal. Egy-egy jó gondolat után jön egy akkora ökör következtetés, hogy csak ámulok és bámulok.

Márpedig mezõgazdasági ország vagyunk, ez az egyetlen olyan szektor, amibõl az ország profitálhat.
Volt szerencsém egy országos gyümölcstermesztési találkozón elhangzottakat néhány hete hallani, hát kegyetlen.
Az ország krémje volt ott, két napos volt, holnap ha lesz idõm, illetve már ma van, írok róla egy rövid elemzést.