Globális jelenségek
astral, gondold végig, hogyan mozgatja a szél a vizet. A felszínét fújja egy bizonyos irányba, a víz megy, megy, de csak a felszíne, a mélye is mocorog, de nem áramlik (nyilvánvalóan a szélerõ s a vízmélység arányát képzeld hozzá, míg a Balatonon a viharos északi szél képes a déli parta vinni a vizet, addig egy többezer méter mélységû óceánnal ezt nem teheti meg, akkor sem, ha nagyobb felületen érintkezik a szél a vízzel). Szóval megy a felszíni áramlat, hullámokat vet (egészen leegyszerûsítve Kelvin-Helmholtz elmélete alapján két eltérõ sûrûségû folyadék - jelen esetben a légkör folyadéknak tekintendõ - eltérõ sebességû mozgásakor keletkeznek a hullámok, melyek a sûrûség kiegyenlítõdését szolgálnák) majd egyszer csak szembetalálja magát egy akadállyal (ami nagy léptékben egy kontinens volna, de a mi modellünkön legyen egy kis fal). Mit csinál ilyenkor a felszínen áramló víz? Nekiütközve a falnak elkezd visszaverõdni, a hullámok egymásnak csapódva interferenciájuk okán hol kioltják, hol erõsítik egymást. Arról szó nincs, hogy a falba ütközve a felszíni víz lebukna a mélybe, mint az úszó a medence végén. A víz csak akkor tud lebukni a mélybe, ha a sûrûsége nagyobb lesz az alatta lévõ víztömeg sûrûségénél. Az óceánok esetében ez úgy néz ki (nagyjából vázolva), hogy a trópusi vizek párolgása okán a sótartalom kisebb, így mind a hõmérsékletük, mind a sótöbbletük okán elkezdenek a kevésbé meleg és kevésbé sós (kevésbé sûrû) víztömegek irányába vándorolni. A kontinensek az áramlatok irányát befolyásolják, de a hideg-meleg és sós-kevésbé sós közti cserét nem.
Az, hogy a kontinensek elhelyezkedésében az idõk során végbementek változások, bizony adtak teret az áramlások átalakulásának is. Pl. az Antarktisz körül jelenleg egy körben futó mélységi hidegármalás van, eképpen ez a hidegmennyiség kiesik a globális körforgásból, és nem érvényesül a hûtõ hatása. Korábban, amikor az Antarktisz nem egy magányos déli-sarki kontinens volt, hanem összekapcsolódott pl. Ausztráliával, Dél-Amerikával, nem tudott kialakulni ez a köráram, így annak a hideg vize eljutott a trópusokra, és hûteni tudta azokat, így jóval kisebb volt a hõmérséklet különbsége a mainál.
Na abbahagyom, mert reggelig írhatnám, közben meg a macska is mindig ideugrál, és beleír a szövegembe, nem gyõzöm visszatörölgetni...
Az, hogy a kontinensek elhelyezkedésében az idõk során végbementek változások, bizony adtak teret az áramlások átalakulásának is. Pl. az Antarktisz körül jelenleg egy körben futó mélységi hidegármalás van, eképpen ez a hidegmennyiség kiesik a globális körforgásból, és nem érvényesül a hûtõ hatása. Korábban, amikor az Antarktisz nem egy magányos déli-sarki kontinens volt, hanem összekapcsolódott pl. Ausztráliával, Dél-Amerikával, nem tudott kialakulni ez a köráram, így annak a hideg vize eljutott a trópusokra, és hûteni tudta azokat, így jóval kisebb volt a hõmérséklet különbsége a mainál.
Na abbahagyom, mert reggelig írhatnám, közben meg a macska is mindig ideugrál, és beleír a szövegembe, nem gyõzöm visszatörölgetni...