Usrin, ami érdekes a második linken (ahol a Breughel-kép is van :-), hogy a pestist összefüggésbe hozza a kis jégkorszakkal. A járvány terjedése szempontjából maximum az lehetett szerintem fontos, hogy az éhínségtõl legyengült emberek könnyebben kapták el és pusztultak bele, illetve a lehûlés okozta élelemhiány miatt Európába ügetõ mongolok hozták át Ázsiából a nagy 1347-es járvány kitörésekor. Minden egyéb ellentmond az összefüggésnek. A pestis - már ha valóban az volt a középkor járványa, amit ugye fekete halálnak hívunk, és nem valami ebola-szerû vérzéses láz, ahogy feltételezik egyes kutatók - melegebb vidéken elõbb létezett, mint Európában; nem egy, az egész kis jégkorszak ideje alatt egyenletesen jelentkezõ járványsorozat volt, hanem több nagy rohamban csapott le Európára, ebbõl az 1347-1350 közötti a legnevezetesebb, ez kb. egybeesik a kis jégkorszak "kezdetével" (ugye ez sem egyik napról a másikra köszöntött be). Azonban voltak Európában az ókorban is pestisjárványok, és voltak még 150 éve is.
Egyébként pont a pestis miatt megfogyatkozott népesség hiánya okozott éhínséget 1350 körül Angliában, ahol egyszerûen "elfogytak" a parasztok. Errõl konkrétan olvastam a História c. lapban, elemezték az élelmiszerárakat, iparcikkárakat, korabeli feljegyzéseket, és az jött le, hogy sok iparos elment földet mûvelni, mert sokkal jobban megélt belõle, mintha cipész vagy fazekas lett volna. Ez is ellentmond az éghajlati hatásnak.
Szóval én ezt a kis jégkorszak-pestis dolgot így nem merném egyenes összefüggésbe hozni.