Jaaa...én meg azt hittem, elárasztasz majd számokkal, mért adatokkal... kacsint

Bevallom, nekem kicsit furcsa ez a megközelítés, szerintem a bázishõmérsékletet is figyelembe vevõ hõösszegszámítás sokkal közelebb vinne a megoldáshoz. Ez így egy kicsit találgatós, úgy érzem.
Az akác magas bázishõmérsékletû, ám magas növésû, fás szárú növény, nem véletlenül reagál másképp a hõmérséklet alakulására, mint az alacsony bázishõmérsékletû és növésû, tõrózsás repce. Továbbá: figyeld meg, hogy még az akác fiatal és idõs egyedei sem egyszerre hajtanak ki, jónéhány nap van köztük, mégpedig az idõsek rügyeznek késõbb, amikor az alacsony "jövéseken" már jól fejlett levelek vannak! Hát ez meg hogy lehet?

Aztán mi van akkor, ha a repcére nem is a levegõ, hanem mondjuk a talaj hõmérséklete van nagyobb hatással? És ha annak a bizonyos dombnak az alján nagyobb a talajnedvesség, következésképpen nehezebben melegszik, míg a szelesebb dombtetõn szárazabb, ennél fogva melegebb is a talaj? Merthogy egyazon tábla nedves, vagy akár sekély belvizes részein is késõbb nyílik a repce, mint ahol nincs belvíz, holott a kis távolságok miatt a levegõ hõmérséklete simán kiegyenlítõdik advektív módon, a talajé viszont nem! (Na persze itt azért egyéb tényezõk is hatnak közben, ha vízborítás van.)

Nehogy kötözködésnek vedd ezeket, mindössze továbbra is hiányolom az egészen konkrét, számszerû, mért adatokat és a téma összetettségéhez méltó alaposságot. Az elánnal és a törekvéssel viszont nincs bajom, sõt. laza