A vulkáni kéndioxid a kihulláskor (csapadék, légköri vízgöz reakció, vizes ülepedés stb.) max. +4 oxidációs fokú kénessavá válhat, kénsavvá biztos nem. Ahhoz +6 oxidációs fokú kén-trioxid kellene. A két keletkezett anyag a névhasonlóság ellenére eltérõ vegyi tulajdonságokat hordoz.
Amellett az antropogén eredtû kén-dioxid légkör szennyezés, rendkívül gyors,nagyion gyorsan képzõdik, nagy dózisú és kis területû, lokális. Egy vulkáni kitörés atmoszferikus kén-dioxidja, a biogeokémai kénkörforgalom szerves része, hosszabb idõ alatt jön létre, fokozatosabb, nagy területen szóródik szét, így pl. a koncentráció is eltér.
A mikrobiológiai hatások kutatása síkos téma. Fõleg laborkisérletnél vet fel prekoncepciózus gondolkodást. (Saját tétel bizonyítás.) Általában minden mikrobiális anyagcserefolyamatnál keletkezik metán melléktermékként, csak a mennyiségek jelentõsen eltérõek. De pl. az sem mindegy fotolitotróf vagy kemolitotróf folyamatról van e szó. És még számos kérdés vetõdik fel, tehát ezek a rendszer összefüggések még nagyon kevéssé ismertek. Pl. az ismert baktérium fajok száma is elenyészõ, a lehetségeshez képest.
A metán koncentárció csökkenés bakteriális pusztulás miatt, nekem merész gondolat. Pl. ami annak a fajnak nem kedvez más mikrobiális fajnak kiváló táptalaj a robbanásszerû szaporodáshoz, az üres niche betöltéséhez. Pl. zöld és bíbor kénbaktériumok, kemototróf kénbaktériumok stb. (Chlorobium, Chromatium,Desulfovibrio stb) anyagcseréjében (szulfdioxidálók vagy szulfidredukálók) az energiát éppen a kénvegyületek oxidációja vagy redukciója adja, és melléktermékként nagy mennyiségû metán szabadulhat fel.