Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Részletesen átnézve a modelleket, a holnapi eseménysor sem fest nagyon rosszul konvektív szempontból.
1. Hajnalban megérkezik a hidegfront, a hozzátartozó konvergencia pedig még találhat némi labilis légtömeget a medencében, így véleményem szerint az alább ábrázolt két területen záporok, helyenként zivatarok alakulnak ki.
a.) Az összeáramlási vonal ÉNy-DK irányú szakaszán a lehatárolt részen nagyjából hajnali 3-4 óra körül jelenhetnek meg a cellák, majd egyre inkább láncba rendezõdve az egész konvergenciaszakasz ÉK felé vonul az idõ elõrehaladtával.
b.) A másik, déli szakaszon az egyéni cellák elsõ példányai még jó eséllyel Horvátországban képzõdnek és a konvergenciával párhuzamos irányú lesz a mozgásuk. Ezen a területen kevesebb zivatarra számítok és az északnyugati szél hamar alávághat a konvekciónak. A frontfelület magasabb részének érkeztével, ill. a HCS hatására kiadós esõ váltja fel az addigiakat.
2. Délután már kevesebb helyen lehet labilis légállapottal számolni, de szerintem nem lesz eseménytelen ilyen szempontból sem az idõszak.
a.) Egyrészt a fõ összeáramlási zóna tovább halad ÉK felé, ahol teljesen lelassul és hosszú órákig ott fog toporogni. Közben ugye a magasban befut a HCS, rettentõ örvényességet advektálva medencénk fölé. Ha ezek a háttéremelések találnak még némi hasznosítható energiát, akkor az bizony konvektív akcióba torkollik majd - ráadásul tipikus NM felhõtölcséres helyzet -, de mindenképp segíti a csapadékképzõdést.
b.) A visszakanyarodó okklúzió elõtt is halmozódhat némi CAPE a nyugat-felvidéki, észak-dunántúli régióban, plusz ott lesz a HCS örvényessége és a fokozódó vertikális hõmérsékleti gradiens. Sok pénzt nem tennék fel zivatarokra, fõként a szélcsatorna divergens hatása miatt, de azért van rá esély, intenzív záporok viszont nagy valószínûséggel képzõdhetnek ezeken a részeken is.
c.) DNy-ra várható a VT maximuma, 30+ fölötti értékkel, ott is lehet némi CAPE, örvényesség alap, de a nedvességgel már komoly gondok lehetnek, így ez a lehetõség erõsen feltételes módban kezelendõ. Ha lesz is valami, az nagyon az országhatár mentén mozoghat, de inkább a szomszédoknál.
Természetesen a labilitás mindig lutri, úgyhogy teljesen másként is alakulhat az egész történet, a 10-20-30 kilométerekrõl nem is beszélve, ennek fényében kell ezt a hsz.-t olvasni.
Szupercella: kis eséllyel elõfordulhat.
1. Hajnalban megérkezik a hidegfront, a hozzátartozó konvergencia pedig még találhat némi labilis légtömeget a medencében, így véleményem szerint az alább ábrázolt két területen záporok, helyenként zivatarok alakulnak ki.

a.) Az összeáramlási vonal ÉNy-DK irányú szakaszán a lehatárolt részen nagyjából hajnali 3-4 óra körül jelenhetnek meg a cellák, majd egyre inkább láncba rendezõdve az egész konvergenciaszakasz ÉK felé vonul az idõ elõrehaladtával.
b.) A másik, déli szakaszon az egyéni cellák elsõ példányai még jó eséllyel Horvátországban képzõdnek és a konvergenciával párhuzamos irányú lesz a mozgásuk. Ezen a területen kevesebb zivatarra számítok és az északnyugati szél hamar alávághat a konvekciónak. A frontfelület magasabb részének érkeztével, ill. a HCS hatására kiadós esõ váltja fel az addigiakat.
2. Délután már kevesebb helyen lehet labilis légállapottal számolni, de szerintem nem lesz eseménytelen ilyen szempontból sem az idõszak.

a.) Egyrészt a fõ összeáramlási zóna tovább halad ÉK felé, ahol teljesen lelassul és hosszú órákig ott fog toporogni. Közben ugye a magasban befut a HCS, rettentõ örvényességet advektálva medencénk fölé. Ha ezek a háttéremelések találnak még némi hasznosítható energiát, akkor az bizony konvektív akcióba torkollik majd - ráadásul tipikus NM felhõtölcséres helyzet -, de mindenképp segíti a csapadékképzõdést.
b.) A visszakanyarodó okklúzió elõtt is halmozódhat némi CAPE a nyugat-felvidéki, észak-dunántúli régióban, plusz ott lesz a HCS örvényessége és a fokozódó vertikális hõmérsékleti gradiens. Sok pénzt nem tennék fel zivatarokra, fõként a szélcsatorna divergens hatása miatt, de azért van rá esély, intenzív záporok viszont nagy valószínûséggel képzõdhetnek ezeken a részeken is.
c.) DNy-ra várható a VT maximuma, 30+ fölötti értékkel, ott is lehet némi CAPE, örvényesség alap, de a nedvességgel már komoly gondok lehetnek, így ez a lehetõség erõsen feltételes módban kezelendõ. Ha lesz is valami, az nagyon az országhatár mentén mozoghat, de inkább a szomszédoknál.
Természetesen a labilitás mindig lutri, úgyhogy teljesen másként is alakulhat az egész történet, a 10-20-30 kilométerekrõl nem is beszélve, ennek fényében kell ezt a hsz.-t olvasni.
Szupercella: kis eséllyel elõfordulhat.