Látom, sikerült alaposan belecsapnom a lecsóba a kijelentéseimmel. nevet
Kissé hadd világítsam meg állításaimat, míg bizonyos kollégák teljesen félre nem értik azokat.
Amit mondtam, az nem hit kérdése: közel 40 õsz és tél gondos megfigyelése áll mögöttük. Bizonyos összefüggések önként, minden erõltetés nélkül kínálkoztak ebbõl.
De meg kell mondjam, nekem is vannak kétségeim. Távol áll tõlem, hogy a fanatikusok szûklátókörû magabiztosságával állítsak dolgokat. Azt mondom, a 40 õsz és tél megfigyelése alapján idén inkább egy hidegebb fajta télelõt, télközepet tudok elképzelni. Ha véletlenül mégis kifejezetten enyhe tél jönne, azon csodálkoznék, de nem rendkívüli módon. Mint érdekes, tanulságos esetet megõrizném az emlékezetemben.
Az is világos, hogy a 40 év, bármilyen hosszú idõ egy ember életében, elég kevés ahhoz, hogy belõle általános érvényû szabályokat állítsunk fel. Lász azt is megmondta, hogy úgy látszik, a Hari-féle prediktor elég jól mûködik meridionális érákban, de csõdöt mond a zonálisokban.
A kaotikus rendszerek matematikájához nem értek, ezért érdemben nem tudom vitatni a szakértõk álláspontját. Abból indulok ki, hogy igazuk van.
A tiszta matematika épülete önmagában véve logikailag kikezdhetetlen, de természettudományok esetén mindig kérdés ennek a megfigyelésekhez való viszonya. Ha az empiria következetesen mást mutat, mint a jelenség matematikai modellje, úgy a matematikusoknak kell elgondolkodniuk a dolgon.
Mivel a rigorózus és skrupulózus tudósember csak a statisztikailag kimutatható összefüggéseket ismeri el (talán még ezeket sem könnyen, fenntartás nélkül) ezért elhatároztam, hogy a GFS archívum alapján megvizsgálom, milyen volt a kora õszi hidegelárasztások gyakorisága hazánkban kifejezetten hideg, illetve kifejezetten enyhe telek elõtt. A kimutatást még nem készítettem el, magam is kíváncsi vagyok az eredményre. Akármit is találok majd, meg fogom írni a fórumba. nevet