Nahát, akkor én megpróbálok némi új információval szolgálni. Nem vitatom, hogy a légkör kaotikus rendszer, és hogy egy bizonyos állapotnak többféle, idõ múltával pedig nagyon sokféle kimenetele lehetséges.
Vannak ellenben az idõjárásnak olyan faktorai, melyek jóval kevésbé kaotikusak, mint a levegõnek, mint gáznak a mozgásai. Ilyen például a szibériai hótömeg, vagy a sarki jég.
A hó jelenléte önerõsítõ folyamatokat indít el: felszíne visszaveri a napsugarak legnagyobb részét, nemigen tud ezen az úton felmelegedni. Ugyanakkor hõszigetelõ tulajdonsága folytán megakadályozza, hogy az alatta levõ földfelszín hõje elérje a fölötte elterülõ légréteget. Mindezek következtében a hosszú szubarktikus éjszakákon a hófelszín fölötti levegõ rendkívül lehûl. A lehûlés anticiklonokat generál, azok pedig fenntartják a derült éghez, a kisugárzáshoz szükséges leszálló légmozgást. Az ilyen "ördögi kör" a káosz állapotában is biztosan fennmarad egy ideig. A szibériai hómennyiség a Hari-féle prediktor egyik eleme, feltehetõleg éppen a fentiek miatt bír elõjelzõ hatással.
A másik elem egy bizonyos légnyomás-eloszlási mintázat: közép-európai alacsony nyomás+észak-atlanti magas nyomás vs. közép-európai magas nyomás+észak-atlanti alacsony nyomás.
Ez az elem a minket érintõ hidegleszakadások lehetõségét fejezi ki. Nem mindegy, hogy a hómezõk fölött felhalmozódott fagyos levegõ el tud-e jutni hozzánk, vagy sem.
E két elem között is van kapcsolat, de ennek kielemzése meghaladja lehetõségeimet. Illetve, talán a meridionális hõcsere ciklusain keresztül függenek össze.
Szóval, arra kívántam rávilágítani, hogy a sarki-szubarktikus hidegbázis kiépülése, regenerálódási hajlama az egyes téli szezonokban eléggé determináltnak látszik.
Hogy a krioszféra hogy reagál a nyár végi, õsz eleji besugárzás csökkenésre, érzésem szerint elég sokat elmond a továbbiakról. Hogy milyen ütemben alakulnak ki,ill. regenerálódnak a sarki hidegtömegek, hogy ezek mutatnak-e leszakadási hajlamot vagy sem, az nagyon jellemzõ az adott õszre és télre. Ezek a jellemzõk pedig nemegyszer fennmaradnak az õsz és tél teljes idõtartamára.