1. Elég egyszerû, energetikai alapú választ adhatok. A gradienserõ vonal mentén nyilván összeadódik, azaz nem mindegy, milyen hosszú szakasz két oldalán áll fenn a hõmérsékletdifferencia, s az ebbõl adódó nyomáskülönbség. Nagy kiterjedésû sarki hidegdepó peremén nagyon felgyorsulnak a coriolis effektus folytán zonálissá vált áramlások, fõleg, ha nagy a hõkontraszt -ha nagyon hideg a sarkvidék levegõje.
A gyors áramlások irányának idõegység alatti megváltoztatásához nagyobb erõ (ezen keresztül nagyobb energiamennyiség) szükséges, mint lassabb áramlások esetén. Ezért nehézkesebben fog a sebes délkör menti áramlás meridionális komponenst nyerni.

2. Bizonyára létezik ilyen is. Bár, mi tûrés-tagadás, tényleg a hideghez húz a szívem. Azonban úgy gondolom, az utolsó emberek egyike vagy, aki ezt a szememre vetheti. Ugyanolyan elkötelezett vagy Te, mint én, csak az ellenkezõ irányban. Mikor vitázunk, az olyan, mintha két különbözõ vallás hívei akarnák meggyõzni egymást az igazukról. Melyik jobb, melyik, az igazi: Krisztus vagy Mohamed, netán Buddha? Soha nem fogja egyik a másikat a saját álláspontjára téríteni. Kár a gõzért, fölösleges piszkálni a másik "felekezet" tagját. kacsint

3. Itt nem fejeztem ki magam elég világosan. A" bazi hidegleszakadás" azt akarja jelenteni, hogy az szokatlanul erõs: erõsebb annál, mint amilyenek a hidegleszakadások az évek többségében lenni szoktak õsz végén, tél elején. Így már bevállalós a tippem, macskakörmök nélkül.