Ellenpéldád szerintem inkább komplementer, vagyis éppen hogy erõsíti a példádat...
Ellenpélda az volna ha egy azonos helyzet éppen ellenkezõ folytatást adott volna:

Nézzük csak azt a 2006 os évet?

November elején elõrevetítette az árnyékát a 2006-2007 es "tél"

Link
Link

S akkor talán már nem lepõdünk meg annyira a tavaly október legvégét követõ tél pozitív anomáliáján sem.

Link

Persze sokan mondjuk, hogy az elmúlt tél hideg és havas volt, valójában gyenge pozitív anomáliával záró mázlis, mindig pengeéles havazásos, csapadékos, közte hidegpárnás tél lett, többször esett itt is 40 centit közelítõ hó, ami a következõ 12 órát sem élte túl, majd egy ütõs márciussal vált emlékezetessé. Így azért levesbemenésrõl nem beszélhetünk a pozitív télközép ellenére sem. De a 2012 es február eleji epizód pl teljesen hiányzott. sõt, a T850 es hõmérséklet tavaly általában a többi idõszakban is jócskán magasabb volt, mint a tavalyelõtti évben, amikor a szárazság és sok napsütés szubjektíven (a talajon)enyhébb érzetet hagyott.

Tehát nem mindig célravezetõ a tél minõségét csak a pozitív vagy negatív T anomália alapján megítélni. Habár Koczkás leginkább pusztán a tézis cáfolatának szánta, annál többet ugyanis a belinkelt diagram nem tud mondani.

Érdekes, hogy mondhatnám hogy az október legvégi vagy november eleji hidegbetörések sokkal kevésbé kedvezõek a következõ télre nézvést, mint a korai, szeptember végi, október elejei fõleg kontinentinális hidegelárasztások (népi bölcsesség is, Szent Mihály napján keleti szél...). Erre az október végi korai epizódra mondjuk többen, hogy idõ elõtti elpocsékolódás, de itt igazából arról van szó, hogy most az Amerikai kontinensen élõk érzik idõ elõtti elpocsékolódásnak. De jön majd a hideg ide is, onnan meg esetleg el!


Viszont ebbõl és csakis ebbõl a szempontból ellenpéldának tekinthetõ az 1986 os õsz (87 januárját megelõzõen) ugyanis ilyen tekintetben teljesen jellegtelen volt, október elején volt egy pár napos erõsebb elõoldal aztán annyi.