Az biztos, hogy hatalmas változások vannak készülõben a kontinens elrendezõdésében. A hurkok mélyülnek, az indexpontok hirtelen 7-9 pontot zuhannak. Ez nem más nálam mint egy kemény téli idõ eljövetele a hónap végétõl, de legkésõbb december elejétõl. Várom a friss indexeket a következõ napokban, de egyelõre ekkora zuhanást nem lehet megúszni átrendezõdés nélkül.

Itt hívnám fel a figyelmet a 2012-es január közepi esésre és az idei márcisu eleji esésre. Késleltetve ugyan de kemény tél alakult ki 2-3 héten belül. Most is ezt várom sajnos a zord téli idõ a küszöböm táncol:-((( A következõ hét pénteki átrendezõdés még csak a kezdett lesz ennél durvább is:-)

Közben lassan rakom össze a hótakarós havas napok átlagát és az indexek közötti kapcsoltatott.
Elõzetesen annyit, hogy a mély hurkú idõszakokban sokkal több hó hull, de ezt nem nehéz elképzelni, hisz medicikkon dömping van ilyenkor, így az elmúlt 20 évben szinte az évtizedek rangsorolásában a legtöbb hótakarós nap kezd körvonalazódni egy-egy szezonban.

lásd 1995-1996
1996-1997
1998-1999
2002-2003
2004-2005
2005-2006
2009-2010
2011-2012
2012-2013
Ezekben az években a fõvársora bizony nagyon sok hó hullott és a hótakarós napok száma 30 nap felett volt ami szép teljesítmény ahhoz képest, hogy felmelegedés van! És bizony azt is hallottuk nagy tudású szerencsére ma már sehol nem látott antimeteorológustól hogy a 2000-es évekre síkvidéken nem lesz hó, hmm a tavalyi szezonban a nálam közel 60 hótakarós nap volt és fõvárosban is 50 nap feletti ez a szám. Csak viszonyítás képen a hosszú távú adatsor alapján Budapesten 25-30 nap az átlag mikor 1 cm elérõ hótakaró van, hmm hogy is létezhet ilyen ejjjj:-))))))))))

A másik összefüggés, hogy a novemberek szélsõséges csapongása most is tart, mivel ilyenkor vált a egy õszi kép télre. Most az elmúlt évtizedben a november hónapok átlaga jelentõsen kb 1,5-2 fokkal lett magasabb mint a 80-as vagy 90-es évek eleji évtizedben. Ilyen meleg volt pl 1960- vagy a 1930-as évtizedekben. Ez is azt hozza maga után, hogy erõs hõkontraszt alakul ki a téli és a késõ õszi idõszakban. Egyébként ezek után voltak a legkeményebb hidegelárasztások de volt erõsen kivételek pl 2006-os szezonban.

Egy másik érdekes összefüggés, hogy a leghûvösebb novemberek átlaga pl 1980-as években volt és az 1850-as években ezekben az évtizedekben a legszárazabb évek voltak. Az tény, hogy az 1880-as évek novemberei is hidegek voltak, de ott azért egy kis jégkorszaknak nevezett lehûlés és komoly vulkántevékenység is módosította az átlagokat. Az is lehet, hogy pusztán véletlen mûve még keresem az elrendezõdésben a kérdést, nem tudom egyelõre az okokat rá.

Ami tény mostani idõszakban sokat lapátolunk és a másik tény, hogy novemberek enyhébbek a harmadik, pedig, hogy az indexek szeretnek csapongani ami nem mást jelent továbbra is mint meridionális áramlás túlsúlyát.