Még néhány szót az "állatok tuti megérzik" témához.

A dolgot kétfelõl közelíteném meg. Az egyik, hogy bármi is az igaz, egy közösségen belül mindig felüti fejét a vak hit. Az emberben mindig is volt egy olyan erõs vonzódás az iránt, ami a hétköznapi tapasztalatain kívül esett, és egyszerûen a felfogóképessége határára, vagy azon kívül esett. Vagy azért megt nincs elég tudása hozzá, vagy azért mert egyszerûen túl bonyolult volt még bele gondolni is. Éppen ezért a lyukakat betömködte valami sokkal kényelmesebbel. Ez esetünkben azt jelenti, hogy nem keressük tovább az "egyértelmû" vadzsír -- > téli átlaghõmérséklet egyszerû megfeleltetésen túl, hanem itt meg is állunk. Aztán a tapasztaltakat megpróbáljuk ehhez igazítani. Ettõl még a megfeleltetés (némi egyéb kitétellel persze) lehet is igaz, de azért hadd boncolgassam egy kicsit még ezt. Szóval a vak hit... Az, hogy ez itt mindenképpen oroszlánrészt vállal a véleményformálásból, kiválóan leszürhetõ abból, hogyan verifikálnak a kollégák. Íme az utóbi évek következtetései, általam gyûjve:

A tél nagyrészében hidegebb volt az átlagnál + a zsírfelhalmozódás jelentõs volt = az állatok nem hazudtak

A tél nagyrészében hidegebb volt az átlagnál + a zsírfelhalmozódás átlagos volt = az állatok nem hazudtak, hiszen ez a mi éghajlatunkon honos állatoknál átlag zsírral is kihúzható egy hidegebb tél. Hiszen ezért élnek itt.

A tél nagyrészében hidegebb volt + csekély zsír = az állatoknak végülis nem hazudtak, mert csak az a 1,5 hetes hidegpárna (a magasban meleg volt) és az a január végi keményebb egy hét húzta az átlag alá a hõmérsékletet.

A tél átlagos volt + vastag zsír = ez természetes, az állatok nem hazudtak

A tél átlagos volt + átlag zsír = ez természetes, az állatok nem hazudtak

A tél átlagos volt + csekély zsír = a mi éghajlatunkon egy itt õshonos állatnak ezt túl kell élni, ezért vannak itt, tehát az állatok nem hazudtak

A tél enyhe volt + vastag zsír = csak mákkal úsztuk meg a kemény telet, Lengyelországban átlag alatti tél volt, tehát az állatok nem hazudtak

A tél enyhe volt + átlag zsír = volt egy HRHI december végén, képzeljem el, hogy mi lett volna, ha azt nem látják elõre, tehát az állatok jól érezték, így tulajdonképpen nem hazudtak

A tél enyhe volt + csekély zsír = na ugye! az állatok nem hazudnak!

A fenti példák nem csak végleges verifikációkban jöttek elõ, ezért lehetett ilyen széles spektrumban lefedni az egészet a jóval kevesebb év ellenére is. A következtetés tehát a következõ: bármilyen is volt a tél, az állatok azt jól elõrejelezték, függetlenül attól, hogy mit jeleztek (az elmélethez igazítjuk a megfigyelést, majd a végkövetkeztetést). Így viszont nem sok értelme van az egész boncolgatásának. Sajnos ezen fenti véleményen vannak többen. Még ha nem is tudják megmagyarázni, hogy miért. Szeretünk legendákat gyártani...

A másik megközelítés lehet(ne) a kritikus mód. Egységes rendszerkent vizsgáljuk az egészet, majd keressünk korrelációkat. Vajon mi a szerepe a természetes táplálék mennyiségének, beltartalmának, hozzáférhetõségének, területi eloszlásának az "erdei vadállatok" zsírrétegének vastagságában? Ha két különbözõ, de hasonló téli átlaghõmérsékletû évben különbözõ mennyiségû természetes táplálék áll rendelkezésre, akkor vajon tényleg ezen mennyiségek arányában látogatják a vadetetõket (kis mennyiségûnél nagyobb számban, nagynál kisebb számban)? Függ-e attól a zsírréteg vastagsága, hogy egy vadásztársaság milyen takarmányt és mennyit tud (értsd: pl anyagilag, tecnikailag) vállalni? Egyáltalán mérik-e valójában a zsír mennyiségét (pl nemre, korra, tömegre való tekintettel)? Milyen vadakon mérik ezeket? Ha más, de szintén közeli, vagy más idõtartamú bázisidõszakhoz viszonyítunk, akkor elõfordul, hogy megváltozik a tél "milyensége". Például hidegbõl átlagos, kissé átlag alattiból esetleg kissé átlag feletti lesz. Ezt miként lehet beilleszteni a megfigyelésekbe? Csupa kínzó kérdés ez. 5 perc gondolkodás után.
Persze jól tudom, hogy az ember igyekszik a végletekig leegyszerûsíteni mindent. De sajnos ez már nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy a dolgok megoldása (ha van), akkor egy sokváltozós bonyolult rendszerbõl nyerhetõ ki, nem pedig egy "megjelent egy napfolt, nagyobb az UV sugárzás, akkor jövõhéten meleg lesz" típusú összefüggésbõl.

A fenti, korántsem tudományos vélemény a mindenki által messiásként várt cikk apropóján született, de írhattam volna a varjas, a macskás, avagy a halas megfigyelésekre is. Néha próbáljuk meg nem elõbb az eredményt felállítani, hanem a megfigyelésbõl kiindulva mondani valamit, és kritikusan hozzáállni a saját végkövetkeztetéseinkhez is.