Egyébként az én több évtizedes (észak-dunántúli) tapasztalataim szerint a tartós, nagy téli havazások, kivált ha erõs faggyal és széllel járnak együtt, jellemzõen 1005 és 1015 hpa közötti légnyomás mellett jelentkeznek. Néhány hepával természetesen "kilóghat" a légnyomás ebbõl az intervallumból akár le, akár pedig felfelé -nagyon sokkal azonban nem szokott eltérni ettõl.
Ritkán az is elõfordul, hogy 1000 hpa körüli alacsony nyomás mellett nagyon intenzív, nagypelyhes hóesés van néhány óráig-fél napig. Ilyen esetben azonban sosincs erõs fagy, jellemzõen 0 fok körüli a hõmérséklet, és mérsékelt a szél.
Magas nyomás melletti egész napos havazást csak egyszer láttam életemben: 1984 dec. 26-án, nagyjából 1022 hpa volt akkor a légnyomás.
Az mindenképp elmondható, hogy igen alacsony légnyomás (970-990 hpa) mellett éppúgy nincs hosszan tartó, kiadós csapadékhullás, mintha 1025 hpa fölött állna a barométer. Bár az extrém alacsony nyomásban bármikor, többször is kaphatunk hirtelen jött, nagy intenzitású csapadékhullást, ez nem tart sokáig, sosem tesz le tetemes millimétereket (centimétereket)