Nem ez volt a kulcs. Egyszerûen csak a csapadék érkezése elõtt (ami nálunk éjfél volt) lehûlt már 0 fok alá a levegõ, és a talaj tetejét is lehûtötte annyira, hogy azonnal, a legelsõ pihék is megmaradtak (tudom, mert a teraszunkon sem olvadt, ami nem semmi!).
Aztán az intenzitás erõs volt egész nap, ez tény - tereptárgyakról nappal olvadt, de a folyamatos talajközeli beáramló hideg miatt azonnal fagyott is jégcsappá.
Szóval a folyamatos beáramló hideg simán, röhögve kompenzálta a talajhõt.
Ez egyszerû fizika amúgy is. Enyhe talajra esik a hó, miközben 0 fok alatti T2 van, és a szél is fúj: párolgás, hõelvonás: secperc alatt 0 fokon a talaj teteje (csak az!), és megmarad minden leesõ pihe (nem a legeslegelsõk persze).
Ha eláll, akkor nyilván érvényesül a mélyebb talaj hõje, és olvadni kezd, de addig amíg szeles idõben, negatív T2 (sõt, inkább talajmenti T) mellett esik, addig a megmaradással sem lesz észrevehetõ probléma.
Számtalanszor átéltem már, legutóbb Márc 14 volt nagyon látványos ebbõl a szempontból.
A kulcs tehát a hidegbeáramlás mértéke/ereje, na ezzel meg most láthatólag nem lesz gond.