Geográfusként ezzel a felfogással tudok leginkább azonosulni. A tengerszint feletti magasság önmagában nagyon keveset árul el egy adott táj valódi jellegérõl.

A nevezéktan is errõl, vagyis a relativitás nagyfokú jelenlétérõl árulkodik.

Erre talán a legjobb példa szülõföldem "közismert" neve, a Heves-Borsodi-dombság.

A tájegység rendkívül tagolt, meredek lejtõk, helyenként 200-300 méter mély völgyek jellemzik. Akad jó néhány 500 méter (tszfm.) fölötti csúcs, óriási sziklafalak, köztük az ország legmagasabbja, a tarnaleleszi Nagy-kõ. Ezek alapján bõven megérdemelné a hegységi besorolást. A helyiek is "hegyre mennek fel" gombászásnál, nem dombra.

Ugyanakkor, ha körbenézünk egy magasabb kiemelkedésrõl, akkor olyanokat látunk, hogy Mátra, Bükk, Medves, észak felé pedig a felvidéki hegységek, tiszta idõben egészen a Magas-Tátráig. Ezekhez képest eltörpülnek a legmagasabb tetõk is, így nézve már jogosnak tûnik a dombság elnevezés is.

Egyébként ez a Heves-Borsodi-dombság tájnév is egy "mûnév", nem is értem, hogy találhatták ki...már ott beteg a dolog, hogy kb. a harmada Nógrádban van, de ha kicsit visszamegyünk az idõben, akkor pedig egy jelentõs része Gömörben volt. nevet

A szakmában is vita tárgya, de Vajdavár-dombvidék, Vajdavár-dombság, vagy Vajdavár-hegység néven fut a táj. Bármelyiket használjuk, mindegyik jobb, mint a Heves-Borsodi-dombság, de nekem a Vajdavár-homokkõvidék a kedvencem, mert az írja le legjobban a terület dombság-hegység közötti átmeneti jellegét, tartalmazza a fõ kõzetet és ezzel utal a látványos sziklaformákra is. A Vajdavár egyébként egy 500+ tszf. magasságú, jellegzetes formájú kiemelkedés, egykor földvár állt a tetején. Utóbbiból is sok van felénk, úgyhogy ezért is jó ez a név. nevet