Gondoltam a szubjektív véleményemre hozok akkor néhány közérthetõ érvet, miért sem szeretem a MetNet körökben lassan eltántoríthatatlanul tuti DAI-t, ami afféle félisten lett a GFS (vagy más vallásúaknak ECMWF) fõisten alatt:

Kezdeném egy idézettel szeke-tõl, akitõl távol áll a vagdalkozás egész decemberre elõrejelezni (hm, vagy mégsem?), vagy elhinni elõkapott elméleteket: "A szibériai termikus magasnyomás és azon keresztül a hóborítottság a hemiszféra nyomási mezõjének egyik legfontosabb alakítótényezõje." - Teljesen igaz, relatíve nagy korreláció lelhetõ fel a két említett tényezõ között. A hóborítottság hozzájárul a magasnyomás kialakulásához, ezt befolyásolja a jégkiterjedtség, ami idén szokatlanul magas szinten kezdett, majd az utóbbi idõben lemaradt, mint a borravaló (több százezer km2 hiány a Barents- és Kara-tengeren). Ezek közvetett, de már sokkal kisebb korrelációjú kapcsolatban állnak az európai hidegelárasztások mértékével és mennyiségével (említsek pár esetet, amikor sok a hideg a szibériai-síkságon, és nálunk enyheség van? Pl. AC felettünk, ismerõs kép?). De természetesen az esélye nagyobb a hidegelárasztásoknak. Remélem azért látott itt mindenki "mellément hideget", vagy elõoldalt mediciklonból (hm, +20 fok december végén? Nem lehetetlen...). Tehát egy hónap egzakt csapadéka és nyomásanalízise után (szeptember!) szentül megmondani a Kárpát-medence T2m (!!!) anomáliáját nekem meredek és sok, annyira sok a közvetett tényezõ a hatásláncban, hogy a korreláció szépen 0.8 0.4 0.3 0.1 0.001-re csökken, lévén a láncban a korrelációk hatványozottan eltûnnek.

Másik ok, ami miatt hihetetlen: csak szeptember 1-31 csapadékát lehet figyelembe venni (és kész!). Hari Seldon maga mondta egyszer, hogy "hú szerencsére a nagy október 2-5-ei csapadékot nem kellett figyelembe venni, mert úgy irtózatosat bukott volna az index". Ugye ez vicc?! Pár nappal késõbbi csapadék már nem számít, bár lehet, akkor megháromszorozódott a hóval fedett sík kiterjedtsége, rá két napra bitang AC épülhet ki, de "eh, nem érdekes, 3 nappal kicsúszott a szent index határból"? Azért remélem az idõjárás nem ilyen egyszerû mûködésû nevet
Úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy mi történik tõlünk ÉK-re tél elõtt, egyetértek, hogy hosszas, komoly, szakmai szemmel történõ vizsgálat után sejteni is lehet (nem december, könyörgöm!, hanem) a tél kezdetének milyenségét, idõjárási helyzetek gyakoriságát. Azonban szerintem az elõjelet sem lehet megmondani decemberre, hiszen annyi tényezõ alakíthatja másképp, had mondjak példát:
- (A LEHETÕSÉG) zonális, enyhe december, relatíve magas T vs. északnyugati irányítás, többször havazós, beenyhülõs, néha AC hatású (hidegpárnás) épp átlag alatti tél: ezek nagyon hasonló makroképhez csatlakoznak, az elõjel lehet tök más.
- (B LEHETÕSÉG) masszív atlanti-brit blocking, néha skandi blokk, mediciklonból érkezik 3: kettõ erõs elõoldallal, klasszikus +15 °C környéki napos délelõttök, de az egyik medibõl hó, esõ is esik, a december maradék harmadában azori blokk és átmeneti skandi gyengülés miatt a hideg keletre szakad le, ránk enyhe levegõ kúszik: igen pozitív december vs. mindhárom medi hóval beüt, ránk kenõdik az azori AC némi skandi magasnyomással, lábas hideg, hidegpárna, -2 alatti december.
Amit én szeretnék hinni a DAI indexrõl, hogy megmondja, A vagy B lehetõségre számítsunk a tél elején (november 10-25 és december 30január 10 közötti idõszakban). Mint felvázoltam A-t és B-t, ennek nagyon-nagyon-nagyon kevés köze a T2m-hez, pláne a kis Kárpát-medencében, ahol a helyi hatások nagyon eltérhetnek a T850 diktálta "várható helyzettõl".

Szerintem ezt az indexet maga Hari Seldon sem így képzelte el, amivé itt a társalgóban vált. Komolyan, most már egyes GFS futások igazodnak a DAI indexhez, míg más ECMWF kimenetek meg "pofátlanul cserbenhagyják a szent DAI-t".
Remélem érveim közérthetõek volták, és az érintettek és akiket érdekel elolvassák, és elkezdenek az idõjárásban, mint egy sokkal kaotikusabb, összetettebb rendszerben gondolkodni. Minél jobban ismered, annál inkább rájössz, mennyire nem ismered - alapelv nálam.