Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ezt a hozzászólást akár én is írhattam volna, egyetértek vele.
Kiegészítésül annyit tennék, hogy az ilyen korrelációk lehetséges okairól felvázolnék egy két gondolatot
A földi légkör állapota úgynevezett determinisztikus káosz, azaz amellett, hogy a káoszt szabályozó törvények érvényesek rá, vannak benne konkrét fizikai okokra visszavezethetõ nemkaotikus részletek (pl tengelyferdeség és keringés miatt a hõmérséklet periodikusan változik, tengerszint feletti magassággal a hõmérséklet csökken, napaktivitás 11 évenként periodikus váltakozása stb)
Ezek egymásrarakódása miatt a légkör nagyon nehezen elõrejelezhetõ lesz, néha szinte állandó periódusok alakulnak ki, amik idõvel eltûnnek
A véges idõtávú korrelációk így két részre oszthatók
1: konkrét fizikai okra visszavezethetõ
2: véletlenszerû
Az elsõ csoportot is két részre lehet osztani:
a) a fizikai ok valóban okozója a korrelációnak, pl ha megnézzük a hõmérsékletet és a nap látszólagos magasságát az égen, akkor minél magasabban van a nap általában annál melegebb van
b) a fizikai okkal kapcsolatban van, de nem okozója és vagy pont fordított az oksági viszony (pl ha ragyog a telihold, akkor hideg lesz az éjszaka: valószínû ezek az éjszakák azért hidegebbek, mert derült az idõ, nem pedig a holdfázis miatt /// ha nagy a hó, akkor alacsony a hõmérséklet, ha nincs hó, akkor meg magasabb -> fordítva, azért marad meg a hó, mert alacsonyabb )
A második csoport is érdekes lehet:
A véletlenszerû sorozatokban is lehet véges idõtartamú periodicitást találni
Pl ha elég sokszor dobok kockával, akkor tetszõleges sokszor fordulhat elõ olyan végesszámû dobás, ahol a 6-os után kettõ dobással mindig ötös jön. Ha erre a véges intervallumra korrelációt keresünk, akkor itt valóban úgy tûnik, mintha a 6os dobása indukálná maga után kettõvel az 5öst.
Éppen ezért szerintem a legfontosabb, hogy ha találunk ilyen korrelációt, akkor mielõtt bármit teszünk felderítjük az ok-okozati viszonyrendszert
Kiegészítésül annyit tennék, hogy az ilyen korrelációk lehetséges okairól felvázolnék egy két gondolatot
A földi légkör állapota úgynevezett determinisztikus káosz, azaz amellett, hogy a káoszt szabályozó törvények érvényesek rá, vannak benne konkrét fizikai okokra visszavezethetõ nemkaotikus részletek (pl tengelyferdeség és keringés miatt a hõmérséklet periodikusan változik, tengerszint feletti magassággal a hõmérséklet csökken, napaktivitás 11 évenként periodikus váltakozása stb)
Ezek egymásrarakódása miatt a légkör nagyon nehezen elõrejelezhetõ lesz, néha szinte állandó periódusok alakulnak ki, amik idõvel eltûnnek
A véges idõtávú korrelációk így két részre oszthatók
1: konkrét fizikai okra visszavezethetõ
2: véletlenszerû
Az elsõ csoportot is két részre lehet osztani:
a) a fizikai ok valóban okozója a korrelációnak, pl ha megnézzük a hõmérsékletet és a nap látszólagos magasságát az égen, akkor minél magasabban van a nap általában annál melegebb van
b) a fizikai okkal kapcsolatban van, de nem okozója és vagy pont fordított az oksági viszony (pl ha ragyog a telihold, akkor hideg lesz az éjszaka: valószínû ezek az éjszakák azért hidegebbek, mert derült az idõ, nem pedig a holdfázis miatt /// ha nagy a hó, akkor alacsony a hõmérséklet, ha nincs hó, akkor meg magasabb -> fordítva, azért marad meg a hó, mert alacsonyabb )
A második csoport is érdekes lehet:
A véletlenszerû sorozatokban is lehet véges idõtartamú periodicitást találni
Pl ha elég sokszor dobok kockával, akkor tetszõleges sokszor fordulhat elõ olyan végesszámû dobás, ahol a 6-os után kettõ dobással mindig ötös jön. Ha erre a véges intervallumra korrelációt keresünk, akkor itt valóban úgy tûnik, mintha a 6os dobása indukálná maga után kettõvel az 5öst.
Éppen ezért szerintem a legfontosabb, hogy ha találunk ilyen korrelációt, akkor mielõtt bármit teszünk felderítjük az ok-okozati viszonyrendszert