Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A kockapéldát megmutatom (de már leírtam ugyanezt a március végi havazásokkal kapcsoaltban)
Márciusvégi hó példa röviden:
a 90-es években 10 évbõl 9-ben volt erõs lehûlés március 26-29 napokban vagy az azt megelõzõ idõszakban, az esetek egy jelentõs részében megmaradó hó is esett.
Ha csak ezt a 10 évet veszem, akkor úgy tûnhet, mintha valamilyen konkrét fizikai törvény garantálná a március végi hidegbetöréseket, amik oylan erõsek, hogy megmaradó hó essen.
Ha kiterjeszted az adatsort, akkor ez a szabályszerûség teljesen eltûnik. valószínû csak véletlen volt, hogy abban a 10 évben szinte mindig akkor jött a lehûlés hóval.
A kockadobáspélda:
tegyük fel, hogy van egy kockád, dobsz vele és a dobásokat feljegyzed, leírod egymás után.
mivel a kockadobások független események (azaz az egyik dobás nem határozza meg semelyik másik kimenetelét) ezért a számsorozatod teljesen véletlenszerû.
Ez azt jelenti, hogy ha pl vizsgálod azokat a dobásokat, amikor 6-ost dobtál, és készítesz a következõ dobásról statisztikát, akkor azt tapasztalod, hogy a 6-ost követõ dobások egyenlõ (1/6) valószínûséggel lesz 1,2,3,4,5,6. Ez azt is jelenti, hogy ha veszel két egymást követõ dobást, akkor az egyenlõ valószínûséggel lesz 61, 62, 63, 64, 65, 66
és így tovább, a 6ostól számolva a 2. dobás ugyancsak egyenlõ valószínûséggel lesz 1,2,3,4,5,6
De - és itt jön az, hogy ha elég sokat dobtál - ki tudsz választani ebbõl a sorozatból oylan részsorozatot, amelyben ha szerepel 6-os, utána csak 5-ös található.
Ebbõl - ha csak ezt a részsorozatot nézed - tévesen arra következtethetsz, hogy a 6-os után nagyobb valószínûséggel jön az 5-ös, mint bármi más szám.
Hogy jön ez a DAI-hoz:
Van egy idõjárási adatsorunk, ami 100-150-200 éves, ami a teljes éghajlati adatsorhoz képes elég rövid és értelem szerûen véges halmaz
Ha ebben találunk MATEMATIKAI korrelációt, abból még nem következik EGYÉRTELMÛEN, hogy amögött van konkrét fizikai tartalom, azaz a matematikai összefüggés nem elégséges, hanem csak szükséges feltétel
magyarán: abból, hogy van matematikai összefüggés, még nem biztos, hogy létezik fizikai kapcsolat
Visszafelé: ha találnánk valamiylen bizonyított fizikai összefüggést, akkor az elégséges feltétele lenne a korrelációnak, de nem szükséges
magyarán: ha létezik fizikai kapcsolat, akkor léteznie kell matematikai nyomnak is az adatokban (hacsak nem valamiylen azzal pont ellentétes fázisú hatás ki nem oltja, de akkor meg lehet találni ezt az ellentétes hatást)
Márciusvégi hó példa röviden:
a 90-es években 10 évbõl 9-ben volt erõs lehûlés március 26-29 napokban vagy az azt megelõzõ idõszakban, az esetek egy jelentõs részében megmaradó hó is esett.
Ha csak ezt a 10 évet veszem, akkor úgy tûnhet, mintha valamilyen konkrét fizikai törvény garantálná a március végi hidegbetöréseket, amik oylan erõsek, hogy megmaradó hó essen.
Ha kiterjeszted az adatsort, akkor ez a szabályszerûség teljesen eltûnik. valószínû csak véletlen volt, hogy abban a 10 évben szinte mindig akkor jött a lehûlés hóval.
A kockadobáspélda:
tegyük fel, hogy van egy kockád, dobsz vele és a dobásokat feljegyzed, leírod egymás után.
mivel a kockadobások független események (azaz az egyik dobás nem határozza meg semelyik másik kimenetelét) ezért a számsorozatod teljesen véletlenszerû.
Ez azt jelenti, hogy ha pl vizsgálod azokat a dobásokat, amikor 6-ost dobtál, és készítesz a következõ dobásról statisztikát, akkor azt tapasztalod, hogy a 6-ost követõ dobások egyenlõ (1/6) valószínûséggel lesz 1,2,3,4,5,6. Ez azt is jelenti, hogy ha veszel két egymást követõ dobást, akkor az egyenlõ valószínûséggel lesz 61, 62, 63, 64, 65, 66
és így tovább, a 6ostól számolva a 2. dobás ugyancsak egyenlõ valószínûséggel lesz 1,2,3,4,5,6
De - és itt jön az, hogy ha elég sokat dobtál - ki tudsz választani ebbõl a sorozatból oylan részsorozatot, amelyben ha szerepel 6-os, utána csak 5-ös található.
Ebbõl - ha csak ezt a részsorozatot nézed - tévesen arra következtethetsz, hogy a 6-os után nagyobb valószínûséggel jön az 5-ös, mint bármi más szám.
Hogy jön ez a DAI-hoz:
Van egy idõjárási adatsorunk, ami 100-150-200 éves, ami a teljes éghajlati adatsorhoz képes elég rövid és értelem szerûen véges halmaz
Ha ebben találunk MATEMATIKAI korrelációt, abból még nem következik EGYÉRTELMÛEN, hogy amögött van konkrét fizikai tartalom, azaz a matematikai összefüggés nem elégséges, hanem csak szükséges feltétel
magyarán: abból, hogy van matematikai összefüggés, még nem biztos, hogy létezik fizikai kapcsolat
Visszafelé: ha találnánk valamiylen bizonyított fizikai összefüggést, akkor az elégséges feltétele lenne a korrelációnak, de nem szükséges
magyarán: ha létezik fizikai kapcsolat, akkor léteznie kell matematikai nyomnak is az adatokban (hacsak nem valamiylen azzal pont ellentétes fázisú hatás ki nem oltja, de akkor meg lehet találni ezt az ellentétes hatást)