Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Palui: igen, az a hullámvasút nekem is tetszik ám!
Bakonyvár:
Nekem is pontosan ugyanezek az emlékeim Szilárdékról, mintha én írtam volna
Szinte gyûlölettel beszéltek a hóról, a hidegrõl. Nem tudtam eldönteni, hogy vajon azért csinálták, mert azt hitték, hogy ez népszerû, vagy tényleg gyûlölték valamiért.
Andrástól kapok is telente bent folyamatosan hideget-meleget, szerinte én intéztem el a soron következõ lehûlést is
Ferri: igen, folyamatosan korlátokba ütközünk, de feszegetni kell õket. Amúgy a matek-fizika annak idején nekem is nagyon ijesztõ volt (inkább humán érdeklõdésû révén), de aztán valahogy belejöttem
Az egész 1991-94-es idõszakot a Pinatubo hatásának tudtam be. Idézet a cikkbõl:
"De mi történhetett a prediktorral 1991 és 1994 között? A válasz: Pinatubo. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991. júniusi kolosszális kitörése a tudományos konszenzus szerint a 20. században az El Nino - La Nina események mellett a legerõsebb globális éghajlat-befolyásoló momentum volt. A kitörés 5 km3 anyagot lövellt ki, 40 km-es magasságig hatolt, és a Krakatau híres 1883-as kitörése óta a legtöbb szulfát részecskét juttatta a sztratoszférába. Az aerosol-felhõ három hét alatt beterítette a Földet, amelynek következtében az Északi-hemiszférán 4 watt/m2-rel csökkent a felszínre jutó sugárzás, 1992-1993-ra mintegy 0,5 °C-os átlaghõmérséklet- és jelentõs csapadékmennyiség-csökkenést okozva. A vulkánkitörés még a kifejezetten erõs 1991-1992-es El Nino ellenkezõ elõjelû globális hatását is legyõzte, ezért éppen hogy az lett volna különös, ha a DAI nem "bolondult volna meg" a légköri-óceán rendszeren kívülrõl érkezett "sokktól". (Az átlagosnál kevesebb 1991. szeptemberi csapadék és kisebb mértékû eurázsiai hótakaró-növekedés miatt azok az átlagosnál magasabb decemberi hõmérsékletet indikáltak, természetesen tévesen.) 1993-ban az 1991-essel ellenkezõ elõjelû, de azzal tizedfokra megegyezõ nagyságú (3,1°C-os) téves becslést adott a DAI. A légkör optikai átlátszósága (az ún. optikai mélység) csak 1995-re érte el a kitörés elõtti állapotot. Ezt követõen ellenkezõ elõjelû hiba már nem fordult elõ."
Rossmann:
Fogom a hasam, amit Egy jóakaró embernek írtál...!
Bakonyvár:
Andrástól kapok is telente bent folyamatosan hideget-meleget, szerinte én intéztem el a soron következõ lehûlést is
Ferri: igen, folyamatosan korlátokba ütközünk, de feszegetni kell õket. Amúgy a matek-fizika annak idején nekem is nagyon ijesztõ volt (inkább humán érdeklõdésû révén), de aztán valahogy belejöttem
Az egész 1991-94-es idõszakot a Pinatubo hatásának tudtam be. Idézet a cikkbõl:
"De mi történhetett a prediktorral 1991 és 1994 között? A válasz: Pinatubo. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991. júniusi kolosszális kitörése a tudományos konszenzus szerint a 20. században az El Nino - La Nina események mellett a legerõsebb globális éghajlat-befolyásoló momentum volt. A kitörés 5 km3 anyagot lövellt ki, 40 km-es magasságig hatolt, és a Krakatau híres 1883-as kitörése óta a legtöbb szulfát részecskét juttatta a sztratoszférába. Az aerosol-felhõ három hét alatt beterítette a Földet, amelynek következtében az Északi-hemiszférán 4 watt/m2-rel csökkent a felszínre jutó sugárzás, 1992-1993-ra mintegy 0,5 °C-os átlaghõmérséklet- és jelentõs csapadékmennyiség-csökkenést okozva. A vulkánkitörés még a kifejezetten erõs 1991-1992-es El Nino ellenkezõ elõjelû globális hatását is legyõzte, ezért éppen hogy az lett volna különös, ha a DAI nem "bolondult volna meg" a légköri-óceán rendszeren kívülrõl érkezett "sokktól". (Az átlagosnál kevesebb 1991. szeptemberi csapadék és kisebb mértékû eurázsiai hótakaró-növekedés miatt azok az átlagosnál magasabb decemberi hõmérsékletet indikáltak, természetesen tévesen.) 1993-ban az 1991-essel ellenkezõ elõjelû, de azzal tizedfokra megegyezõ nagyságú (3,1°C-os) téves becslést adott a DAI. A légkör optikai átlátszósága (az ún. optikai mélység) csak 1995-re érte el a kitörés elõtti állapotot. Ezt követõen ellenkezõ elõjelû hiba már nem fordult elõ."
Rossmann: