A Tunguszka-esemény után szinte azonnal megjelentek, mégpedig alacsony szélességeken is (hazánkban pl. Bácskában is láttak, de észak-olasz városokból is állítólag). Elsõ feljegyzés az NLC-rõl egyértelmûen az 1883-as Krakatau kitöréshez kötõdik.
Nem tudom, hol olvastad az idézetet, de az, aki ezt írta, nincs tisztában egy csomó dologgal. A vulkánkitörések nem a vízgõz miatt, hanem a kondenzmagként szolgáló aeroszol (mikro)szemcsék miatt is lényegesek. (Ehhez járul még hozzá a mikrometeorok áradata.)
Az egyszerû kis kitörések, amelyek csak pár km magasba visznek fel cuccot, naná, hogy nem járulnak hozzá a mezopauza vízellátásához. Azonban idõnként vannak brutál nagy kitörések, amelyek meg eléggé magasba jutõ kitörési felhõvel járnak. Ezeknek a hatása az éghajlaton is könnyen kimutatható.
Helyesen úgy fogalmazzuk át a mondatot, hogy:
"egészen biztos, hogy a vízgõzt nem CSAK a nagy vulkánkitörések"
Az atomkísérlet dologról inkább nem mondok semmit...
Ami biztos, hogy hozzájárul: rakétakilövések.
A gyakoriságban pedig a napciklussal megegyezõ periodicitás van jelen még.
Egy biztos, a klímaváltozás miatti kutatások része az NLC kutatása is, így az elkövetkezõ években sok felfedezést lehet szerintem még olvasni a témában majd.