Ha jól értem, azt kérdezed, hogy hogyan jöhetne össze az a hömérséklet, amit a harmatpont értéke mutat. Azaz, hogy kezdetben T > Td, majd T=Td.

Ez úgy jöhet létre, ha a levegö valamilyen okból lehül eddig a pontig, s közben nem vesz fel több vizgözt (mert ezáltal a harmatpont növekedne, s igy nem lenne elérhetö a kezdeti harmatpont). Milyen okból hülhet le a levegö? Hát pl. sugárzásos energiaveszteség által: derült, szélcsendes éjszakán. Nappal azokon a helyken, ahol van napsugárzás, ez nem jöhet létre, de éjszaka simán. Erösen le tudja hüteni a levegöt pl. a csapadék is, de ekkor van párolgás is (épp ennek hatására hül le a levegö), ami által a levegö harmatpontja viszont növekszik, így nem tud a kezdeti harmatpontjáig lehülni, hanem csak az ún. nedves hömérsékletig, ami a kiindulási hömérséklet és a kiindulási harmatpont között helyezkedik el.

Bár lehet nem is ezt kérdezted? nevet