30 példa nincs, de 10 tuti van:-)

Itt azt kell megérteni, hogy a 40 fok extrém érték, gyönyörû, de extrém. Kis pontokban alakul csak ki, kivéve egy-két vaskos évet mint a 2007-es, 1950-es vagy 1952-es. Egyszóval mivel rekord ezért véletlenszerû, így semmi köze nincs a következõ tél kimenetelére. Csak, hogy lásd 2000 41,7 fok és enyhe tél, 1946 40,6 fok kemény zord hosszú tél, 1928 41,1 fok az egyik legkeményebb tél, 1950 41,6 fok és tél mentes nagyon enyhe tél következett.
Tavaly nyáron, mármint 2012 nyarán is volt 40,0 fok és mégis a Dunántúl hóba fulladt sokszor csapadékos tél volt, márciusi hóviharra. Szóval a nyáron ritkán egy-egy napon kialakuló 40 foknak semmi köze nincs a rá következõ tél kimenetelére.

Továbbra is a nagy térségû áramlási rendszerek döntik el a tél vagy a nyár milyenségét. Ha kontinentális korszak van akkor lehet 40 fokos nyári meleg után -30 fok alatti téli adat, volt már rá példa nem is egy. Ilyen éghajlat van tõlünk északkeletre jó forró nyarak és zord telek. Ha zonális áramlás van akkor nincs tél, nincs nyár. Van pl "szerencsétlen" áramlási kép mikor váltás következik be egy zonális félévbõl átfordul kontinentálisra vagy vissza, itt kinek mi a szerencsétlen. Egy száraz forró nyár után egy csapadékos de enyhe tél stb. Szóval a rekord véletlenszerû, egy-egy adott szituáció elõtt-után-alatt kialakul, de a nagy térségi folyamtokra nincs köze és szerepe max annyi, hogy épp láthatjuk, hogy milyen korszakban is vagyunk.