Én ezzel kapcsolatban egyetlen "költõi" kérdést teszek fel: vajon, ha Közép-Európa fölötti közel 1040 hepás középponttal egy hatalmas kiterjedésû AC tanyázik, akkor mégis mit várunk az anticiklontól északra?
A penge nyugati áramlás a lehetõ legtermészetesebb ott ilyen esetben.
Az elsõ három linken szereplõ térképek valóban nem sok jót ígérnek (télfan szemszögbõl). Az én "sasszemem" azért észrevett valami halvány optimizmusra okot adó jelet. Tudniillik, a minket télen elérõ hideghullámok többnyire a Svalbardtól a Kara-tengerig terjedõ sarki régióból erednek. Onnan pedig nem tágít a hideg, sõt 156 óránál kicsit még vissza is "löttyen" Svalbard irányába. Kis hidegmag látszik ott, mely persze nem versenyezhet az amerikaival, de talán egy ezredesi rangot megérdemel a -25 fokos T850-el.
Tudomásul kell venni, hogy Európában ez a téli felállás, ti. délen és középen tartós AC, ettõl északra, északnyugatra élénk ciklontevékenység, ugyancsak tartós nyugati légmozgás -roppant gyakori. Az ezzel egyidejû észak-amerikai durva hidegelárasztások szintén közönségesek.
Ha minden, efféle makrocirkulációt hozó télközép kifejezetten enyhe télhez konkludálna, dugig lennénk tavaszias telekkel.
A télfanoknak bele kell nyugodniuk, hogy a nagy hideghullámot, nagy hóesést az idén nem a december hozza. (Egyébként is az vajmi ritkán fordul elõ tél elején)
Január és február meglephet még nagyon szép téli napokkal. hideg havazas