Néhány gondolat, melyet írásod ébresztett:
Ahogy már néhányszor elmondtam, a tél közepi, a karácsonyi ünnepek táján jelentkezõ zonalitás a legkevlésbé sem megy ritkaságszámba. Inkább az a ritka, ha ilyenkor kifejezetten zimankós, havas idõszak van. Tapasztalataim szerint lényegesen több a "szendvicstél", mikor novemberi, akár kemény nyitány után tartósan megenyhül az idõ, s decemberben és január elején is semmitmondó, anticiklonális illetve nyugati áramlásos, hószegény, fagyszegény idõszak következik. Ennek végeztével aztán január második felében, februárban többé-kevésbé visszatér a blockingos, észak-északkeleti áramlásos, hideg idõ.
Igaz, az utóbbi évtized elkényeztett minket, mert tulajdonképpen csak a 2004/2005-ös és a 2011/2012-es volt tipikus szendvics, vagy lyukas tél (a komisz enyhe teleket, mint 2006/2007 vagy a csak kicsivel jobb 2007/2008 most nem veszem számításba)
A tél közepi nyugati áramlásos hetek nagy gyakorisága miatt nem indokolt a tényleg rendkívüli 2006/2007-es télre mutogatni a jelenlegi idõjárás kapcsán. Annyiban csakugyan hasonlít a jelenlegi téli idõszak 2006/2007-re, hogy most is van, és akkor is volt huzamos zonalitás. De ezen az alapon millió cvancig más telet is párhuzamba vonhatnánk 2006/2007-el.
Szóval, már csak statisztikai alapon is fölöttébb valószínû, hogy a mostani nyugati áramlási korszak elõbb-utóbb véget ér, és ezen a télen is lesz még blocking, hidegelárasztás, országos vagy közel országos havazás. hideg havazas
Van honnan jönnie a hidegnek, minden ellenkezõ híresztelés ellenére:

Link

Link

Link

Látható, hogy makacsul tartja magát a nagy hideg a Kara-tenger partvidékén és az Ob folyó torkolatvidékén, Nyugat-szibériában. Hangyányival keletebbre van ugyan, mint ami nekünk ideális volna (a mi masszív hideghullámaink rendszerint a Svalbard-Novaja Zemlja közötti területrõl indulnak ki), de az eltérés nem tragikus mértékû. Igaz, ez a hidegtömeg egyelõre nem tud tért hódítani délnyugat felé, de ez nyilván nem fog egész télen így maradni.
Látható az is, hogy a sarki hidegsapka hõeloszlása meglehetõsen inhomogén. Ez elõre vetíti a késõbbi mély hidegleszakadásokat. A Rossby-pók ennek kapcsán könnyen "növeszthet" egy harmadik lábat is, amire már most megvan a hajlam:

Link
Link
Link

Nézzük az általad is említett indexeket:

Link
Link

A hónap legvége felé van már némi lefelé tendálás, bár az értékek még messze nem az igaziak.
A téli szinoptikai ciklus most pontosan, könyörtelenül "ketyeg". A ciklus végi, hidegelárasztás után felépült AC-t (ez van egyelõre felettünk) elõoldali intermezzót követõen (északi) zonalitás követi majd, és legvalószínûbben 2-3 hét múlva komolyabb makrocirkulációs átrendezõdés. A tartós átrendezõdés eszerint jan. 15, esetleg jan. 20 környékére tehetõ.
Egyébként most már elég sok látszik az idei télbõl ahhoz, hogy megkockáztassunk némi (elõ) verifikációt. Az elég valószínûnek látszik a makrocirkuláció jellege, nemkülönben a modellek mutatta képek alapján, hogy január elsõ fele pozitiv hõanomáliával fog zárni. Igen "fel kell kötnie a gatyát" ezért január második felének már az átlag körüli középhõmérséklethez is. Ahhoz pedig, hogy a kollégák többsége várakozásának megfelelõ enyhe negatív anomáliát hozzon január, kifejezetten hideg finis szükségeltetnék. Vaskos nagatív anomália január tekintetében már praktikusan kizárt.
Lehet, hogy mégis az ECMWF távelõréje fogta meg jól a dolgot, mely átlag feletti hõmérsékletû januárt helyezett kilátásba?
Férfiasan elismerem, én is bukni látszom várakozásaimban. Az õszi elõjelek alapján sokkal hidegebb telet feltételeztem, mint ami most kibontakozóban van.
Két dolgot nem vettem figyelembe, holott figyelembe vehettem volna:
az egyik, hogy már évek óta nem volt igazi erõs, tartós téli zonalitás -tehát már számítani lehetett rá, hogy újra jelentkezik ez az egyébként nagyon gyakori felállás. Lehet, most néhányan bosszúsan rázzák a fejüket, pedig higyjék el a kollégák, az ilyen fatengelyes, "paraszti" logika sokszor a segítségünkre van.
A másik, hogy napfoltmaximumban vagyunk. Úgy látszik a statisztikai elemzés alapján, hogy valami összefüggés mégiscsak van a mi téli hidegünk és a napciklus között. Ugyanis a nagyon zord telek túlnyomó többsége napfoltminimum közeli években lép fel.
Bár sok a kivétel, mint a figyelembe veendõ tényezõk egyikét, ezt is számon tarthatjuk.
Mindenesetre úgy látszik, kisebb kockázatot vállal, aki napfoltmaximumban enyhe vagy átlagos telet jósol, mint az, aki kemény hideget.