Miért tûnik elúszónak a január? A GFS sem lát 20 napnál távolabbra (nem beszélve arról, hogy már 240 órán felül is nagy hiba véresen komolyan venni a modellek által mutatottakat)
Numerikus módszer alapján egyelõre semmit nem tudhatunk még január közepérõl sem! vidám
Tisztességesen csak annyit mondhatunk, hogy a tél közepi tartós zonalitás nagyon gyakori, és számos példa van arra, hogy azután januárban, február elején megjön a hó, a hideg. Hirtelenjében 1982/83, 1983/84, 2004/2005, 2011/2012 jut eszembe mint ilyen forgatókönyvû telek.
De az is sokszor megtörtént, hogy végig semmitérõ, enyhe maradt a tél: 1997/98, 2000/2001, 2006/2007. Valami gyenge próbálkozás január végén, február elején a legenyhébb teleken is mindig van. Ez érdekes módon ilyen teleken rendszerint északnyugati irányítás, rövid blocking epizódokkal, poláris-maritim levegõ ismételt beáramlásával. De ez már csak látványhavakat tud hozni, vastag hótakaró nem alakul ki, nagyobb tavaink sem fagynak be. szomoru

Ui: Olyan is elõfordult (ha jól emlékszem, 1989/1990 az tél) hogy januárban "ránk ült" a köd, a hidegpárna, és február elejéig nem is tágított. Majd enyhe, atlanti áramlásokkal "jöttünk ki" az anticiklonból, és hopp! -már ki is csúsztunk a meteorológiai télbõl.
Igaz, az egy nagyon rendkívüli tél volt a +20 fokokat hozó karácsony elõtti elõoldali epizóddal (melyet megelõzõen viszont hó volt, és be voltak fagyva a tavak)
A bivaly elõoldal után viszont január közepére száraz hidegbeáramlás következtében újra befagytak tavaink.