Ezt a naptári erõltetést én is nagyon furcsálltam (hiszen hogyan szabhatunk idõjárási folyamatokat emberi egyszerûsítésekhez meg kitalációkhoz?), nekem olyasmi tetszene/tetszett volna, hogy valamiféle Gauss görbe szerint súlyozni kellene az adatokat (tehát a vizsgált idõintervallum eleje és vége elnyomódik a közepe pedig nagy súllyal számít), és ezt a görbét meg lehet tologatni az idõben ide-oda.
Hari Seldontól kérdeztem is, hogy miért ezek a határok (pl. miért december 1-31? Miért nem 5-27 vagy nov 29 dél - jan 2 este?). Sajnos nagyon lehangoló választ kaptam: azért, mert õ már megpróbálta áttologatni a határokat, és más intervallumra nem jött ki ez a "bámulatos" pontosság. Tehát ez is csak játék volt a számokkal a nagyobb (ál?)precizitás elérése érdekében mindenféle magyarázat vagy indok nélkül. Lehet, hogy egy 98%-os beválású tartománykijelölés helyett egy 65%-os beválású sokkal pontosabb lenne (a meteorológia és nem a számok terén), mert (ahogyan Te kiválóan érveltél is pl. emellett) több köze lenne a valós folyamatokhoz, tehát az általam már sokat emlegetett OKOKHOZ. Tehát nem felülrõl (hogyan kombózzuk a képletet a jó illeszkedés ("beválás") érdekében), hanem alulról (milyen folyamatok milyen hatással járhatnak, ezeknek milyen hatásuk lehet stb.) kellene a "képletet" megalkotni.