Én például a szept. 1-tõl okt. 10-ig, illetve a nov. 10-tõl dec. 20-ig terjedõ 40 napos idõszakokat vizsgálnám (Egyszerûség kedvéért, ha nem veszem figyelembe a Gauss-görbét -ami egyébként remek ötlet!)
Egyébként éppen most agyaltam a Hari-féle összefüggés lehetséges okain. Hari sajnos nem szolgált magyarázattal, csak azt állapította meg, hogy ez az idõbeli távolhatás statisztikailag jól kijön de, pl. janár tekintetében már nem tudott ilyet találni.
Valami olyasmire gondolok, hogy a szibérisi korai hófelhalmozódás a hidegdóm kialakulását segíti, tehát lesz honnan kapjuk a hideget a késõbbiekben.
A szeptemberi (kora õszi) cirkulációs muszter pedig azért számít, mert a Namias-ciklusoknak megfelelõen a szeptemberi meridionális cirkuláció éppen tél elejére térhet vissza, elhozva hozzánk az északkeleten halmozódó hideget.
Lász archív adatokból megállapította, hogy alapvetõen zonális korszakokban a DAI nem mûködött. Ez természetes, tekintve, hogy ilyen idõszakban a Namias-ciklusok elmosódottak.
A teljes decemberrel, mint referencia idõszakkal is éppen az a baj, hogy tartalmaz egy ciklusváltást: új ciklus indulását a napforduló táján, ami nagyon gyakori. Ilyenkor természetesen elõoldal majd zonalitás lép fel, és hiába erõs a hófelhalmozódás, hideglevegõ felhalmozódás Szibériában, ez a hidegtömeg dec. utolsó dekádjában már nem tud térségünkhöz férkõzni.