Nekem aztán nagy kedvencem a február, mert a legtöbb nagy havazás, hófúvás ehhez a hónaphoz köthetõ térségemben. De... A magas napállás, amely ráadásul sc romboló, már kedvez a tartós hótakarónak, ezt ellensúlyozza a szibériai Ac maximuma, a kelet európai síkság ezidõtájt szinte mindig zord légtömege, ami azért érezteti sok esetben hatását ebben a hónapban, fõleg az elsõ felében.
Hogy jön ez ide? A január bizony sokszor elsz@rakodik a tél tekintetében, és bizony nagyon kitolódhat az igazi tél kezdete, nem is olyan ritka ez, valóban. Azonban - ahogy a jónép mondja a februárra - "rúg még vagy kettõt és vége". Február derekától bizony már egyre inkább kuriózum az igazi fagyos, havas téli idõ. Tehát ilyen teleken könnyen úgy járhatunk, hogy van egy - két havas, fagyos epizód, és kitelt a télnek. Ezek az epizódok együttesen sem igen haladják meg 10 - 15 napot. Ha kialakulnak egyáltalán. Talán ezért is van a csalódottság, mert mindenki érzi hogy ketyeg az óra. kacsint Azt tartom ugyan, hogy Sándor - Józsefig minden elõfordulhat hideg havazas , de természetesen hatványozottan csökkenõ eséllyel.
Nézzük csak az eurázsiai sokéves átlagot!
Január: Link , február: Link , március: Link Ami nyilvánvaló, az a földrajzi szélességünkön a napállásból adódó hõtöbblet februárban. Északabbra a Lengyel, Belorussz térségben alig fedezhetõ fel különbség,(januárhoz képest) ott a kontinentális hatás bõven ellensúlyozza a nálunkénál jelentéktelenebb napállás - különbségbõl (január- február különbsége) adódó hõtöbbletet.