Talán onnan ered a "semmitérõ" december illúziója, hogy a fagypont körüli középhõmérsékletû napok sokasága mellett borult, szürke, havatlan volt a hónap. A hideg nem volt elég erõs a nagyobb tavak befagyásához sem. (De pl. a füvet már szép sárgára fonnyasztotta a fagy, nem mondhatjuk, hogy "zöld karácsonyunk" van az idén)
Sok ember számára akkor tél a tél, ha hó van. Kíváncsi lennék, mit szólnának ezek a száraz, -40 fokos mongóliai telekhez. hideg hideg hideg
A "lehangoló jövõkép" kitétellel kissé vitatkoznék. Modellfutások alapján jan. 8-9-ig, legfeljebb jan. 10-ig tarthatjuk biztosan lehangolónak a jövõ képét.
Azoktól, akik idén már január elsõ dekádjában újra hidegelárasztásra gondoltak,s most csalódtak várakozásaikban, halkan megkérdezném: mégis, mire számítottak?
A karácsonyi enyhülés, nyugati áramlás után valóban lehet drasztikus hidegbetörés már január elsõ dekádjában, de csak akkor, ha az enyhe atlanti légáramlás nem hatolt be túl mélyen az eurázsiai kontinens belsejébe, valamint északkeleten elérhetõ közelségben nagy hidegtömegek vannak. Ilyen volt a helyzet pl. 1978/79-ben, vagy 1996/97-ben. Ezeken a teleken jan. 1-én ill. jan. 3-án keményen be is tört hozzánk a hideglevegõ.
Idén határozottan más a szituáció. Az enyhe légtömeg majdnem az Ural elõteréig jutott, a szibériai hidegtömegek is kissé visszahúzódtak (bár nem tragikus mértékben)
Innen természetesen van visszaút, de nem egy hét-tíz nap alatt. Nagyjából 3, rosszabb esetben 4 hétre gondolhatunk karácsonytól számítva. Ebbõl a szempontból idei telünket a következõ szendvicstelekkel állíthatjuk párhuzamba: 1983/84, 1990/1991, 2004/2005, 2011/2012. Okunk van reménykedni, hogy a makrováltás az idén nem sokkal jan. 10. után kézzelfogható közelségbe kerül.