Bár nem vagyok teljesen kezdõ, de még igazán középhaladó sem a globális témákban, pár dolgot most mégis idéznék, ill. kérdeznék:
"egy erõsen enyhe tél után, nagyobb erõvel tud berobbanni a tavasz"....Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?
"Az enyhe teleken ugyan is kevésbé hülnek le a tengerek ill. a szárszföldek, meg persze maga a légtömeg sem mindegy, hogy milyen levegõ tartózkodik Európában"..Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek, a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen. A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén.
"nyílván a -10 fokos hidegnek kell egy jó kora löket meleg, hogy tavasz legyen, de egy átlag körüli hõmérsékletû idõre ugyanaz a légtömeg sokkal magyobb enyheséget produkálna." volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy, hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti Tavasznál ugye napállás is van, meg több tényezõ...stb. Természetesen ok-okozati összefüggések biztos vannak, de fõként, a DAI-DAI-ozás,(én spec. vevõ voltam,vagyok rá) után ami mögött azért háttér áll, nem hiszem, hogy a legszerencsésebb belemenni. Nehogy félre érts, nem kötekedésként reagáltam, engem is érdekelne sok dolog, de inkább ki várom míg valaki felteszi eme kérdéseket. Amiket meg nem tesznek fel, annak utánanézek, vagy mellõzöm.