A kijelentésed az 1880 elõtti idõkrõl egyszerûen nevetséges. Ajánlom a figyelmedbe Dr Alföldy Dénes: A meteorológiai mûszerek és elemek címû 1890-es években írt mûvét, amiben közel 200 oldalon taglalja az 1800-as évek második felében használt meteorológiai mûszerek jellemzõit, elhelyezésüket és a mérések végzését. A könyvben kitér minden fontos állapothatározónál használt eszközre és mérésekre.
CSAK a hõmérõ leírásával és annak elhelyézésével 19 oldalon foglalkozik!!! Kitér olyan problémás dolgokra (és ez a fontos a korábbi méréseket illetõen), mint az árnyékolt és árnyékoló nélküli hõmérésre különbözõ magasságokban, különbözõ talajtípusok felett, külsõ északi falon fûtetlen helyiségnél vagy fa árnyékában való mérésre, stb.....
Mivel a higany alapú hõmérõ alapvetõen nem változott az elmúlt 300 év során, a régi mérések elutasítását ez kizárja! Az 1700-as évek közepe óta a hõmérséklet mérési idejében egészen az 1960-as évekig nem volt változás. Az 1800-as évek második felében terjedtek el az árnyékolók (leghasználtabb: bádogernyõs árnyékoló volt akkoriban) Pl. Stockholmban 1878-1960-ig ugyanolyan árnyékolót használtak. A napi adatokon még csak-csak, de a havikon nem lehet nagyon vitatkozni, csupán az adatsorok hosszú távú összehasonlíthatósága miatti egyes korrekciós eljárások közti néhány tizedes eltérések képezhetik vita tárgyát.
Míg nálunk szinte olyan a felfogás, mintha 1901 elõtt nem is létezett volna meteorológia és mérések (bár ez a felfogás most már talán változni fog), addig vannak országok (pl. Csehország, Svédország), ahol még az 1700-as évek mérései is hivatalosan elfogadottak napi szinten is és egy adatbázisban szerepelnek a mai mérésekkel. Így pl. Prága hivatalos márciusi napi minimumhõmérsékleti rekordjainál a 31 napból 17-nél 1785-ös mérés szerepel [az a hónap egy álom lehetett].
Még mielõtt mindenkit hülyének nézel, aki régen mért és feljegyzéseket vezetett, kicsit tájékozódj, ami a témát illeti!