Tegnap volt két kérdésem érdemben Nyuli és Floo fogalakozott vele és tõlük jött tipp. Köszönöm nekik.

Az egyik, hogy Magyarország mikor csatlakozott az európai méréssorozathoz.
A másik, hogy hazánk területérõl mikor volt nagyjából az elsõ felszállás mikor is vette kezdetét a magas légkör mérése, elemzése.
Sajnos többen azt hiszik, hogy most és csak is most élünk modern világban, pedig ez nincs így igazából nagyon nincs új a nap alatt. Sõt, õseink, apáink nagyon is elõrehaladott gondolkodóak voltak, és törekedtek minden, itt a légkör megismerésére is.

Az elsõ kérdésre a válsz kis törivel:

No mivel Galilei 1592-ben felfedezte a hõmérõt, utána már nem volt nehéz mérni a levegõ hõmérsékletét sem.
Budán 1657-tól van hivatalos mérés. Az elsõ nagyobb területre kiterjedõ méréssorozatot II Ferdinánd Toscana-i herceg indította el Firenzébõl és bátyával Lipóttal megalapítottál ez elsõ európai tudományos meteorológiai társaságot melynek neve volt az ACCADEMIA DEL CIMENTO és bizony a feladatai közé tartozott hiteles mérések európai szerte való gyûjtése.
Pl csatlakozott Moszkva, Szentpétervár is ,de Bécs, Pozsony és a délkeleti vég Buda. Délebbre törökök még ezzel nem igazán foglalkoztak, érthetõ:-) A beküldött jelentéseket a SAGGI DI NATURALI ESPERIENZE folyóiratba gyûjtötték. Sajnos egy része nincs már meg pedig basszus mennyit érne most? Így amit most el lehet fogadni az nagyjából 1740-tól van, de teljesen 1780-tól már szerepel így ezzel dolgozunk jelenleg. Szóval arra a több mint 100 évre nagyon kíváncsi lennék ha még csak hiányosan is van meg. Mivel van Bécs, Pozsony és Buda, azért egy szép kis klímát már össze lehetne csipegetni belõle:-) Mészáros Lázár 1796-1858 A Batthyány-kormány császári hadügyminisztere fogta össze ezekben az idõkben a hazai méréseket.
Tehát az elsõ évszám 1657 volt:-)

A második kérdés.
Nyuli itt nagyon jól tudta, hogy az elsõ léghajós egyesület 1902-ben alapították hazánkban. Budapesten Aero-klub néven ekkor 261 tagot számlált, az esõ felszállás ezzel 1903 január elsõ napjaiban volt, tehát Nyuli válasza részben helyes, de igazából nem ez volt az igazi elsõ. Az elsõ ilyen klub Párizsban volt 1896-os alapítással ez érdekesség, itt írok néhány érdekes adatot. pl az elsõ ballon felszállásánál 444 ember vett részt, a ballontöltéshez 646700 köbméter világító gázra volt szükség. A megtett kilométerek száma 751 ballon óra alatt 15746 km-re rúgott. Ezután 4 év alatt 524 felszállás történt, 1519 utas vett részt összesen. Összesen 134 órát voltak fent, úgy 4 hónapot.
Az átlagos gázfogyasztás ballonként 1234 köbméter volt, átlagos úttartalom 6 óra alatt 144 km-t tettek meg, óránként 23,477 km-s sebességek.

Viszont a kérdésemre a válasz 1893-as év ekkor úgynevezett sárkányokat használtak a magas légkör kutatására. Ez volt a ballonszondás felszállás elõdje. Az elsõ sárkányt Nyugat-Európából engedték fel Párizs környékérõl 1866-ban. Európa többi részén is próbálkoztak vele és a mi monarchiánk területérõl is kiemelve Bécs, Innsbruck, de pl Vas- megyei Döbör községet. Természetesen Pozsony és Budáról is voltak felszállások, Nagyon jó pofán sárkány-állomásoknak hívták õket:-) 3000-4000 méterig és képesek voltak felemelkedni, majd be kellett gyûjteni az adatokat. Volt ugyan, hogy emberek hõlégballonnak vittek fel mérõeszközöket. Tehát 1893.
A másik évszám helyesen ami már tényleg magasra emelkedett a Nyuli által említett 1903 év volt.

Szóval nyugodtan fogadjuk el a régi méréseket mert hiba mint tudjuk most is vannak a mérésekben.