Bizony én is most matekoztam és ez így van ahogy mondod. No de szabályszerûség nincs dologban, de valami oknál fogva számomra érthetetlen módon, még a legzordabb korszakokban is van-egy-egy kiugróan enyhe tél. Tudjuk ismerjük az 1800-as évek végei hihetetlen zord teleit, folyamatos negatív havi közepek még a fõvárosban is sõt volt -10 foknál hidegebb is két alkalommal. Aztán jött az 1898-1999-es év és mintha nem is léteztek volna ezek a zord idõszakok, végig enyhe tél uralkodott de más évekbõl is van pl 1930-1940-es évekbõl, egy-egy megmagyarázhatatlanul enyhe tél. Az 1910 évekrõl ne is beszéljünk, de érdekesség képen az 1820-as évek eleji is meglepõ zonális áramlást mutatott.
Nálunk pont ezek a ritkák, hogy 3 hónapból mind negatív vagy mind pozítv legyen, persze északkeleten tolódik a negatív, délnyugat-dél felé a pozítv irányba gyakoriság tekintetben. A jellemzõ, hogy valamelyik hónap vagy negatív vagy pozitív értéket vegyen fel egy tél folyamán, szóval vegyes a kép klimatológiai okok miatt.

A fõvárosba utoljára végig negatív a 2010-2011-es tél volt, mind 3 hónapja, elõtte a 2002-03, az elõtt a 1995-1996 és 1992-93 tél volt ilyen. Míg az 1970-tõl egészen 1984 decemberéig iylen nem fordult elõ, bizony azok szép zonális évek.

Végig pozítv tél a 2006-07, 2000-01, 1997-1998, 1993-94.
70-es években 1973-74, 1974-75, 1982-1983,
A legszebb sorozat 1918 január és 1921 december között 1 hónap volt negatív értékû 1920 novembere, tehát 4 évben gyakorlatilag kimaradt a tél. De 1914-15, 1915-16 egészen 1917 januárjáig sem volt nagyon télies idõjárás.
Véleményem szerint rég volt ilyen tehát belefér, de mivel nem ismeri a légkör a statisztikát még bármi lehet februárban.