Egyetértek és egyetértek a további tényezõk jogosságával is (én is kitértem arra, hogy meteorológiában ez nem így igaz (nyilván nem!!!)). De! Mik ezek a tényezõk? Hol vannak a számok, a levezetés, a korreláció arra vonatkozóan, hogy egy január nagyobb valószínûséggel lesz enyhébb, ha a december is az volt? És ha van ilyen korreláció? Kivettük a szóró tényezõket (helyi hatások etc.)? Ha kivettük, hol van a magyarázat, a makrorendezõdések sorozata, ami felfedezhetõ az enyhe december - enyhe január között? Ezekre példák, ellenpéldák? Utána bevehetjük a számaink közé és kalkulálhatunk velük. Addig csupán véletlenek vannak. Ezért mondtam, hogy a nyers számoknál egyelõre nem tudok jobb közelítést, mert igen húsos a feladat.
Ja és az az 1/10 lehet, hogy csak 1/4, és 3 erõsen pozitív hónap (legalábbis annyira, ami 1/4 valószínûségû) valóban 60 évente fordul elõ.

Magam is úgy gondolom egyébként, hogy a "kirobbanthatatlan" és "stabil zonális" vagy "blokkos tél" valami miatt valószínûbb egy szezonra az összetartás átlagok terén (+ vagy - irányba), mint a totál véletlen, de nem tudok számokat, statisztikát, magyarázatot (okozathoz OKOT) nyújtani, ezért nincs is értelme hangoztatnom. Elõrejelzéshez meg pláne fatális hiba lenne használni - ld. csak Thermometer tonnányi ellenpéldája.