Tegnap este már majdnem megírtam, hogy mit szomorkodik több télváró kolléga, hiszen kitûnõ a makrokép: északkeleti blokkoló AC alá begyûrõdõ mediciklonok (csúszópályás felállás), tavaly is ez okozta a februári havakat -jön a tél!
Igaz, azt is odaírtam volna, hogy csak kellõen hosszú fennállás esetén tudja a telet hozni ez a mokrokép. Eszerint ugyanis lábas hideget várunk ék-rõl, és annak idõ kell, míg elárasztja a Kelet-Európai-síkság nyugati felét is, és átkel a Kárpátokon (vagy kerül az Al-Duna felé)
S éppen az idõfaktor az, ami miatt mára megváltoztattam a véleményemet. Könnyen lehet ugyanis, hogy a reményteljes bárikus elrendezõdés (északkelet-európai blokkoló AC, alá gyûrõdõ mediciklonokkal) nem tart ki addig, míg igazi telet okozhatna nálunk!
GFS több futásban is adta (legutóbbi futásában a változatosság kedvéért nem adja) az északkeleti blokk összeomlását 200 óra fölött, 240 óra környékén. Ez újabb makroszinoptikai átrendezõdést hozna magával, melyhez brit-norvég-tengeri viharciklon tartozna, majd félblocking, északnyugati irányítás. Az utolsõ elõtti futás szerint ez behozná fölénk a -10 fokos T850-et, de tekintettel arra, hogy maritim levegõrõl van szó, ez 2m-en valószínûleg pluszfokokat jelentene.
ECMWF ezt a forgatókönyvet nem támogatja, tartja magát az északkeleti AC dominanciájához. Megjegyzendõ, hogy kérdéses futásában a GFS is megtartja a fejlett északkeleti AC-t a félblocking mellett, csak lényegesen keletebbre helyezi azt.
Szóval úgy néz ki, a legkevésbé sem lehetetlen egy ismételt, gyökeres makrocirkulációs váltás 8-10 nap múlva. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, sõt kifejezetten kis valószínûséggel jelentené az idei tél végét. A tartós vonalzonalitás aligha újul ki február elejére, ugyanis ez a legnagyobb ritkaság. 2001/2002-ben ugyan elõfordult, de akkor a december és a január folytonosan blocking-helyzeteket hozott. Idén, a hosszan tartó zonalitás után mégiscsak az a hihetõbb, hogy tél második felében inkább a blocking vagy félblocking számára nyílik tér.
Egyébként élek a gyanúperrel, hogy a GFS "lecsójába" az a Svalbard-Novaja Zemlja környéki hidegfelhalmozódás csapott bele, amit 240 óránál ez a modell is, ECMWF is, de leginkább a GEM adott. ECMWF tegnap esti futása ezzel kapcsolatban az északkeleti blokkoló AC nyugat felé való kiterjedését, mintegy megkettõzõdését is kilátásba helyezte.
Egy ilyen fejlemény sem feltétlenül az enyhe kimenetelek felé vinné el a folyamatokat.
Szóval, egy újabb makrováltás január utolsó dekádjában, erõs, és a kontinens belsejébe hatoló észak-atlanti ciklontevékenységgel semmissé tenné januári téli reményeinket, de semmiképp sem tenné semmissé a februáriakat.
Könnyen lehet ebbõl hidegebb fajtába tartozó északnyugati irányítás, erõs teknõsödéssel, aktív mediciklonnal. Ez kiadós csapadékot, szerencsés esetben havat hozna nekünk. A csapadékhajlam növekedése már most tapasztalható, s jó okunk van feltenni, hogy ez hosszabb távú tendenciává válik.
Még az is lehet, hogy végül a lábas is becammog valamikor februárban (ha elõbb nem)
Az aligha hihetõ, hogy a mostani enyhe idõ megingás nélkül menjen át egy meleg kora tavaszi idõszakba.
Összefoglalva: én még nem adtam fel a reményt (Bár most úgy tûnik, a januárt is "kinyírja" az Európába magát tartósan bevett enyhe légtömeg, és most már csak rövidebb téli periódusra maradt kilátás) De azért még ez sem bizonyosság. A modellek láthatólag "tanakodnak", érdekes lesz megfigyelni, végül hogy sülnek el a dolgok.