A krónikák hitelességérõl hihetõségérõl annyit, hogy az rendben van, hogy télen az átlagnál jóval melegebb van, de a vegetáció szempontjából nemcsak a hõmérséklet, hanem a fény, napfénytartam és az éjszaka hossza is meghatározó. A fák lombosodása 1-1.5 hónappal éppen eltolódhata normálistól, bár inkább hidegebb tavaszokon észleljük, hogy májusban "robban a természet. Láttam már én is pipacstengert október végén Németországban, sõt itthon is, és búzavirágot, sõt októberi orgona és tökéletes gyümölcsfavirágzást, az is elõfordul, mint látjuk, hogy egyes, védett helyeken a gyümölcsfák virágozni kezdenek, azonban sajnos, ezek a virágok hormonális okokból , nem igazán kötnek meg, és a meg is történik, többnyire a növekedés a kisebb energiabevitel és nedvkeringés miatt vontatott, a gyümölcsök elhullanak, jószerivel a télen ezen a szélességen bejutó, fotoszintézishez szükséges energia ahhoz is kevés, hogy a fán megfelelõ táplálékkészítõ alapszövet, magyarán lombozat, alakuljon ki egy gyümölcs "kihordására". A hõmérséklet nem minden, lehet közben hajnali köd is, inverzió, folyamatosan döngetõ déli szelek ilyenkor nincsenek, hogy felszaggassák a talajmenti párát, vagy ha olyan szárazság ven, hogy igen, akkor rendszerint alacsony a harmatpont és hajnalban zuhan a hõmérséklet fagypont alá ami a vegetációt ellehetetleníti, tavasszal gyakori, az alacsony T850 melletti erõs besugárzás miatt, sõt 2012 szeptemberében viszonylag magas t850 (7-8 fok) nappali 20-25 fok mellett is elõfordult tiszta idõben éjszakai fagy, az éjszaka hossza és alacsony harmatpont miatt, ha magasabb lett volna a harmatpont akkor beködölünk és 10 foknál megállt volna a téma. A lényeg, hogy decemberben és januárban még ennél is hosszabbak az éjszakák, így egyrészt nappal kevesebb idõ van melegedni, másrészt az alacsony harmatpont illetve inverzió hatása is erõsebben érvényesül még a meleg szempontjából legideálisabb, gyakran fõnös helyzetben is, ha pedig fõn van, akkor utána van hátoldal is utána legalább éhány napra, amikor megintcsak vagy beködöl, vagy fagy.
Ha jól emlékszem, 1998 januárjában laza 20 fokok voltak tartósan, éjszaka pedig fenékig fagytak a pocsolyák az alacsony harmatpont melletti nagy hõingás miatt.
A növények a nappal hosszára vannak "programozva" hormonálisan. Nálunk azért virágzanak az orchideák és broméliák leginkább õsztõl tavaszig, mert az egyenlítõn, ahol élnek a nappal hossza legfeljebb 12 óra azaz mindig kevesebb, mint nálunk a nyári félévben, a tõbbszintû lombkorona pedig megvédi õket az erõs, közel merõleges besugárzástól, ezért a mi bágyadt téli szobai fényviszonyaink éppen ideálisak. A kertészetekben a trópusi növényeket éppezért fénymegvonással késztetik az év bármely szakában virágzásra. Nálunk nyár derekán az elültetett hónapos retek és saláta, spenót 2 centisen virágzik és felmagzik, mivel a hormontermelés a fényhez kötött, és nem teszik lehetõvé ilyen hosszú nappalokon a vegetatív részek fejlõdését.
Ezen okokból elméletileg a 2x i tavaszi õszi aratás még beleférhetne, mivel a fûfélék virágzása és terméshozása áprilistól október végéig tart, ennek csak a nyárvégi aszályos idõszak tesz be, hiszen ritkán követ hûvös csapadékos nyarat meleg száraz kánikulai õsz.
Ám a téli, november végi cseresznye, almatermés szerintam kizárt, esetleg az van, hogy az alma nem fagy le és még februárban is fogyasztható a tavalyi termés a fáról, vagy az alól.
A szamóca és málnatermés helyenként azért esélyes, mert ma már vannak nemesített folytontermõ hibridek rövidnappalos korai illetve hosszúnappalos kései fajták házasításából, de azért az õszi málna verõfényes õszön is ritkán éri el a nyári minõséget.