(Olvastad a Földtan fórumot? nevet .)
A 214941-es hsz-edhez szeretnék hozzáfûzni valamit (anélkül, hogy az esetleges korábbi elõzményeket tudnám, hogy miért is nem kéne komolyan venni téged):

Jó észrevételt tettél, és ehhez hozzátartozik, hogy ma is ugyanúgy néz ki a fáklya, mint akkor ("A nagy hideg mindig jövõ héten jön?"). Ehhez egy kérdésem lenne: mit mutatott az elõtte és utána lévõ 3-3 fáklya ugyanerre az idõpontra?
Nagyon jól nyúltál hozzá a régi fáklyákhoz, és rávilágítottál arra, hogy az ENS-elõrejelzéseknek milyen bizonytalanságai lehetnek. Ki lehetne pontosan is számolni az értékek ismeretében, de pusztán az elõrejelzések számából is meg lehet becsülni, hogy mekkora a valószínûsége annak, hogy a 21 elõrejelzés-érték intervallumába végül az eredmény ne essen bele. Ez nagyon kicsi (de ha van "elszállt" futás, akkor még kisebb), az pedig, hogy pont fölfelé térjen el, még ennek is a fele. Tehát aki 7-én azt jelezte elõre, ami ma lett, az hibázott(!). Nem a várható idõjárás tekintetében, hanem az elõrejelzés készítésének "elõírásaival" szemben. Erre akartak kilyukadni (szerintem) az elõttem szólók. Ezt szerintem ne provokációnak vedd, én leginkább tanácsnak szánom (így elsõ olvasatra azokkal sem értek egyet, akik szerint te provokálsz, de a lényegi kérdésben szerintem igazuk van).
Hogy miért írom ezt? Jelenleg az (ENS-)modelleknél nem létezik olyan automatizált eljárás, amely viszonylag jó közelítéssel elõre tudja jelezni az idõjárást. Ugyanakkor vannak a szinoptikusok, akik ezeken tapasztalati úton igazolt tényekkel tudnak javítani. Pl. egy hidegpárnás helyzetben a modell nem veszi észre, hogy köd lesz, ezért jó 8-10°C-kal képes magasabb T2m-eket kiadni. Arra azonban nincs módszer, hogy egy ENS-fáklya 12 napra elõrejelzett értékeit, valószínûségeit hogyan kéne módosítani ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk, ugyanis a tapasztalat szerint nagyjából 8-15 nap közötti idõpont (modelltõl függõen, a GFS-nél inkább kb. 10) az, ami utáni kimenethez képest a valóság teljesen véletlenszerûen alakul. (A szinoptikusok pl. a bélyeget nézegetik jobban, amibõl kiderül, hogy a görbék milyen idõjárási helyeztek miatt alakulnak ki, ezáltal makroszinoptikailag hasonló, de a fáklyán mégis eltérõnek tûnõ futás-tagokat képes lehet csoportosítani, és az idõjárás jellegét tekintve pontosabb várható forgatókönyve(ke)t adni, a hozzájuk tartozó valószínûségekkel.)